Felfutóban hazánkban a franchise

Évről évre jelentősen bővül hazánkban a franchise vállalkozások száma; ezt a konstrukciót tipikusan a kis- és közepes vállalkozásokra „szabták”, ezért a fejlesztések támogatására pályázatot írt ki idén a Gazdasági Minisztérium (GM) a Széchenyi-terv vállalkozáserősítő programja keretében. A Magyar Franchise Szövetség (MFSZ) azt kívánja elérni, hogy törvényi szinten is szabályozzák, mi kerüljön az együttműködő üzleti partnerek által megkötött szerződés kifejezetten szakmai részébe, sok ugyanis a jogsértő megállapodás.

Magyarországon hozzávetőleg 5 százalékát éri el a franchise hálózatok részesedése a kereskedelmi forgalomból, és mintegy
20-25 ezer társaság kapcsolódik a különböző rendszerekhez. Ez az arány az Európai Unióban 15–25 százalék között mozog, az Egyesült Államokban pedig meghaladja a 35 százalékot. A felmérések szerint évente átlagosan 10-15 százalékkal bővül a franchise vállalkozások száma hazánkban, és miután a franchise-t tipikusan a kis- és közepes vállalkozásokra „szabták”, a vállalkozások fejlesztésének támogatására idén pályázatot írt ki a Gazdasági Minisztérium a Széchenyi-terv vállalkozáserősítő programja keretében. Ennek lényege, hogy az élelmiszergyártás, a kereskedelem, a járműjavítás, a szálláshely-szolgáltatás, a vendéglátás, a futárpostai tevékenység és egyéb szolgáltatás területén működő franchise-átadó rendszergazda vehet részt a pályázaton.
Erdélyi László Attila, a Magyar Franchise Szövetség (MFSZ) elnöke úgy tartja, a magyar franchise piac a közép-európai régió országai közül hazánkban a legfejlettebb. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a magyar cégek tőkeerősek, hanem sokkal inkább jelzi, van már vállalkozásfejlesztési kultúránk. Gondoljunk csak a Fornettire vagy a Diego-ra – teszi hozzá Erdélyi, aki ugyanakkor figyelmeztet arra is, hogy a franchise egy tőkemobilizációs fejlesztési stratégia, hiszen meg kell fizetni a hírnevet, a minőséget, és a vállalkozó soha nem lehet független, hiszen a rendszergazda állandóan vizsgálja az átvevői hátteret, no és meglehetősen korlátozott az eladható termékek és szolgáltatások köre.
Idén először nyílt lehetőségük a franchise vállalkozásoknak arra, hogy állami támogatásban részesüljenek, ez mindenképpen üdvözlendő az MFSZ részéről – fűzi hozzá Erdélyi, aki szerint a pályáztatásokkal kapcsolatosan felmerülő problémák kifejezetten technikaiak, a gondokat viszont orvosolni kell, éppen ezért javaslataikat eljuttatják a tender kiírójának.
Hazánkban hozzávetőleg 300 társaság tartja magát franchise vállalkozásnak, ezek közül mintegy 100 tagja az MFSZ-nek. A szakmai szövetség azt kívánja elérni, hogy jogszabály is taglalja majd, mi kerüljön az együttműködő üzleti partnerek által megkötendő szerződések szakmai részébe. A visszajelzések alapján ugyanis sok a jogsértő megállapodás; ezek döntő hányada abból származik, hogy az eredeti konstrukciótól eltérő rendszert terhel az átvevőre a hálózatgazda.
Az átvevőnél jelentkező hátrányok közül említésre méltó, hogy erőfölénnyel való visszaélést jelenthet a kötelező beszerzési forrás, ráadásul a gazda által meghatározott árpolitika gyakran rugalmatlan, és rizikó az is, ha a rendszergazda nem váltja be az összes ígéretét.

Sajátos konstrukció a franchise. Ez az üzleti kapcsolat a rendszergazda és a vállalkozó közötti, jogilag pontosan körülhatárolt együttműködésen alapul, amelyet a felek szerződésben rögzítenek. A dokumentum taglalja a hálózat szereplőinek érdekeit; biztosítja a rendszergazda ipari és szerzői jogi védelmét, valamint fenntartja a közös együttműködési érdeket és a hálózat jó hírét. A franchise az egyszerű, márkás termékforgalmazástól az összetett, menedzsment know-how-t is tartalmazó vállalkozásig, azaz az úgynevezett üzleti formátumú franchise-ig terjedhet.