A Népsziget partján megdöbbentő látvány tárul elénk az újpesti összekötő vasúti híd járdáján sétálva. Hatalmas, sárga festésű daruk állnak a parton mozdulatlanul, a folyó felé fordított gémmel. A nagy szerelőcsarnokok és a rozsdás bárkák között régi „ipari emlékmű” áll. Az Újpesti Hajójavító neonfeliratát olvashatatlanná törte az idő. Munkások alig láthatók, néhányan kalapálnak, hegesztenek a több mint huszonöt hektáros területen. A dolgozók számának csökkentése a vezetők szerint elengedhetetlen volt, mert a vállalat csak így őrizhette meg versenyképességét.
Somlóvári László, a Mahart vezérigazgatója elmondta: az átszervezésre azért volt szükség, mert a cég nem működött gazdaságosan, a hajózás veszteségeit az egyéb üzletágak pótolták. A rendszerváltozás előtt a magyar külkereskedelmi vállalatokat kötelezték, hogy a Mahart hajóit vegyék igénybe, később azonban magára maradt a társaság. Nemcsak a tengerhajózás ment tönkre, nehéz helyzetbe került a folyami hajózás is. Ennek köszönhetően fokozatosan eltűntek vagy önállósodtak a társaság egyes üzletágai. A megmaradt négy ágazat egyike a hajójavítás, amelynek önálló, külső megrendeléseket is szereznie kell a gazdaságos működéshez. – A részvénytársaság újpesti üzemének dolgozói létszámát 112-ről 35 főre kellett csökkenteni – hangsúlyozta Gál András, a létesítmény igazgatója.
Az egykori dolgozók egy része azonban alvállalkozóként továbbra is részt vesz a hajójavítási munkálatokban. A gépműhely, a hajóvillamossági szerelők, a csőszerelő brigád, a tervező- és szerkesztési osztály már régóta önállóan működik, a motorszerelőknek a személyhajózási részleg bérel műhelyt. Az egykori karbantartók önálló munkát is végeznek a sólyatér állapotának szinten tartása mellett. Az üzem felújítási munkáit is a sólyázó hidraulika-rendszerének rekonstrukciójával kell kezdeni. Az éves üzleti tervben elfogadott hetvenmillió forintos pénzügyi keret jelentős részét erre akarják költeni majd.
Jelenleg bárkafelújítási munkákat végeznek a sólyatérben, de ehhez a daruk közül csak az egyiket vehetik igénybe teljes mértékben, a másik felújítására öt-hat millió forintot kell fordítani, hogy keresztirányú mozgásokat végezhessen.
– Az utóbbi években megspórolták a felújításhoz szükséges pénzt – mondta az igazgató, akinek asztalán egy deformálódott, kopott acéldarab hever. A daruk működésképtelen csapágygörgőit ki kell cserélni, mert életveszélyessé teszik a munkát. A vezető szerint az üzem más részeinek felújítása is fontos, hiszen ez a környék hajójavító iparának egyetlen, megmaradt fellegvára. Ehhez azonban a tulajdonosi jogokat gyakorló ÁPV Rt.-nek is komolyan kell vennie a létesítményben rejlő lehetőségeket és a rekonstrukció szükségességét – fűzte hozzá.
A Mahart a gazdaságosság céljából szervezte át saját magát. Eddig önköltségi áron végzett felújítási munkákat az üzem, ám egyes cégrészek önelszámolóvá váltak, és külső megrendelésekre is számítanak.
Az újpesti hajójavító ezért tárgyalásokat folytat egy holland vállalkozóval luxusjachtok gyártására. A hat méter magas és negyvenhárom méter hosszú, százhetven tonnás tengeri járművek elkészítéséhez szárazdokkot vagy egy olyan csarnokrészt kell létesíteni, ahol a hajók könynyen vízre bocsáthatók. Komoly megbízást kaphat az üzem egy svéd cégtől is négyszintes szállodahajók építésére. A száztíz méter hosszú, kétmilliárd forintos költséggel elkészíthető, százszobás lakóhajók előterveit már elkészítették a gyártás lehetséges fővállalkozójaként. A jachttesteket tíz-tizenkét hónap alatt, egy-egy szállodahajót nagyjából másfél év alatt kell legyártani majd.
Az igazgató úgy látja, hogy a külföldi cégek szívesen dolgoztatnának Magyarországon, mert otthoni üzemeik foglaltak lesznek az elkövetkezendő években, és nálunk a munkaerő is olcsóbb. A külső vállalkozókkal kötött megállapodások az újpesti hajóüzemnek is rendkívül fontosak, mert csak így válthatnak önálló gazdálkodásra.
A hajójavító vezetőinek szándékai szerint ha a szerződéseket sikerül aláírni, itthon már rég látott mennyiségű és méretű hajók készülhetnének a Duna közepén, egy megújuló, korszerű hajógyárban.
origo.hu
„Kamu!” – Kálmán Olga kommentálta Ukrajna EU-s csatlakozását – videó
