Kétmegyényivel kevesebb a népesség

Kevesebben születnek, mint ahányan meghalnak 1981 óta Magyarországon – öregszik a népesség. Hasonló folyamatok másutt is megfigyelhetők. Helyzetünk azért súlyos, mert húsz éve szakadatlanul fogy az ország lakóinak száma, ami példa nélküli a háború utáni Európában. Az egykori szocialista táborban találunk ugyan még nálunk kedvezőtlenebb demográfiai helyzetben lévő országokat, de azokban általában nem egy hosszan tartó demográfiai krízis, hanem a rendszerváltozást követő sokk eredményezte a helyzet romlását. Némely fejlett európai országban – például Németországban, Olaszországban – is megjelenik a születések számát meghaladó halálozás, a veszteséget azonban bőven pótolja a bevándorlás. A KSH Korfa című kiadványa szerint a mai Magyarország területén 1980 végén éltek a legtöbben: 10,713 millióan. Ehhez az adathoz képest most annyival vagyunk kevesebben, mintha Baranya és Tolna megye lakossága eltűnt volna a térképről. Az idei népszámlálás adatai szerint
10,197 millió fő Magyarország lélekszáma.
A születésszám csökkenésének fő oka az 1990-es években kibontakozó családalapítási, gyermekvállalási mintaváltás. Későbbre, 20–24 éves korról 25–29 évesre tolódott a házasságkötés, valamint az első gyermek megszületése. Az 1990-es években tehát kevesebb 20–24 éves nő szült – az ő gyermekeik „hiányoztak”. A közhiedelemmel ellentétben a születésszám csökkenése nem 1981-ben – a népességfogyás megkezdődésével egyidejűleg – jelentkezett, hanem sokkal korábban.
A halandóság terén egyelőre nem egyértelműek a demográfiai mintaváltás jelei. Nálunk még nem tapasztalható az öregedéssel járó betegségek megjelenésének egyre magasabb életkorokra tolódása, az aktívan leélt évek számának gyarapodása, mint az Európai Unióban.
A legvalószínűbbnek tekinthető demográfiai jövőkép Magyarország számára a közepesen alacsony gyermekszám, a fokozatosan megemelkedő élettartam és az enyhe bevándorlási többlet kialakulása. Ezek hatására azonban csak mérséklődik, de nem áll le a népességcsökkenés és újult erővel jelentkezik az elöregedés. A népességszám a Központi Statisztikai Hivatal Népességkutató Intézetének főprognózisa szerint 2010-re 9,7 millió főre, 2050-re pedig 8 millióra csökken. A szélsőséges tendenciákkal számoló előrejelzés erre az időre minimum 6, maximum 10 millió fővel számol.
A 0–19 évesek száma mindenképpen kevesebb lesz a jelenleginél, a korcsoport létszáma akár a felére is csökkenhet 50 év alatt. A munkaképes korúak (20–64 évesek) száma 2010 után már biztosan jelentősen csökken, 2050-re a mai létszámnak mintegy a háromnegyede kalkulálható. Az idős népesség létszámában az elkövetkező 10-15 év még igen „csendesnek” számít. A 2015-től kibontakozó (második) öregedési hullám során viszont a 65 évesek és idősebbek száma másfélszeresére, vagy akár a duplájára is emelkedhet 2050-ig. A 65 éves és idősebb népesség aránya az alapváltozat szerint 14 százalékról 26-ra emelkedhet, tehát pár évtized múlva minden negyedik polgár idős lesz. Amennyiben azonban az alacsonyabb gyermekszámmal és magasabb élettartammal fémjelzett forgatókönyv valósul meg, akkor a idősek aránya 2050-ig elérheti a 36 százalékot.