Svájc meghatározó bankcsoportjai a napokban olyan veszteséghalmozódásról tájékoztatták a nyilvánosságot, amelynek bekövetkeztét a pénzintézeteiről ismert kis alpesi országban korábban a legpesszimistább piaci elemzők is képtelenségnek tartottak volna; a Zürich Financial Services (ZFS) idén negyvenszázalékos profitcsökkenést prognosztizál, míg háromszázmillió frankos negyedéves deficitet könyvelhet el a Credit Suisse, és rosszul áll a szénája az UBS-nek is. Mint ismert, az utóbbi két bank nyújtott 1,36 milliárd frank hitelt a Swissairnek, valamint a légitársaság Crossair nevű leánycégének.
A ZFS a napokban jelentette be, hogy az Egyesült Államokat ért terrortámadás anyagi hatását alulbecsülték, ugyanis kilencszázmillió dollárt is bukhat ezen a svájci biztosítócsoport. A cég a krízishelyzet következményét korábban négyszázmillió dolláros hiányra taksálta, ám a részvényárfolyam egyes napokon több mint tízszázalékos zuhanásnak indult, és befektetéseit is leértékelte a piac. Elemzők arra figyelmeztetnek, hogy bár a ZFS biztosítóágazata által elért 55 milliárd dolláros bevételnek a mínusztermelés csak a két százalékát teszi ki, és a csoport részvénytőkéjének is mindössze öt százalékára rúg az összeg, ez azonban mégiscsak rekordveszteségnek minősül. Tetézi a gondot, hogy a Zürich Financial Services 2001-re 1,4 milliárd dolláros nyereséggel kalkulál, ami negyven százalékkal múlja alul a 2000-es 2,3 milliárdot.
Nincsenek rózsás helyzetben a Swissairt finanszírozó bankok. Megtépázta hírnevüket a neves légitársaság hitelezése. Bernben például az a közvélekedés, hogy a Credit Suisse és az UBS szándékos késéssel folyósította – az ágazatban amúgy sem túl nagy összegnek számító – 1,36 milliárd svájci frankos kölcsönt a légitársaságnak, ami a Swissair csődjéhez vezetett. Ráadásul úgy taktikázott a két bank, hogy csak ők ketten húzzanak hasznot a légitársaság adaptálásából.
A demokráciájukra oly büszke svájciak a nagyobb városokban (Zürich, Bern, Genf) éppen ezért akciókat indítottak, hogy a honfitársaik mondják fel a folyószámla-szerződéseket. A hírek szerint az akció hatására az UBS-nél már csaknem tízezren szüntették meg folyószámlájukat. A híreszteléseket persze a pénzintézet határozottan cáfolta. Bár a svájci üzleti lapok diszkréten kezelik a kérdést, a brit Sunday Times úgy tudja, legalább hatvan bank tesz lépést az említett két svájci pénzintézettel szemben, ami nyilván azt jelenti, hogy igyekeznek saját maguk javára kihasználni a két bank elleni általános bizalmatlanságot.
A Credit Suisse legfrissebb, negyedéves kimutatása egyébként mínuszba fordult. Összesen háromszázmillió frankos, azaz 186 millió dolláros veszteséget könyvelhet el a neves hitelintézet, amely elbocsátja kétszáz dolgozóját, és egymilliárd dolláros megtakarító, átalakítási intézkedésbe kezdett.
A jelek szerint nincs gond viszont a Svájci Nemzeti Bankban; jövő szeptemberig további 283 tonna aranyat ad el a bank az összesen 1300 tonnás értékesítési programja során. A túlzottnak tartott tartalék értékesítését tavaly májusban kezdte meg a bank, és azóta 320 tonnát adtak el, összesen 3,01 milliárd dollárért.
A legnagyobb kérdés mégiscsak az Svájcban, mi lesz a híres banktitokvédelemmel azt követően, hogy Bush amerikai elnök a pénzmosás minden formája ellen támadást hirdetett meg. Mint ismert, a svájci bankok igen ritka esetben adnak ki adatot az ügyfelekről. Noha a banktitok ugyan feloldható a súlyosnak minősülő büntetőügyek kapcsán, általában azonban a vádlott banktitokhoz fűződő joga elsőbbséget élvez az igazságszolgáltatással szemben. Még beláthatatlan, mi lesz az amerikai presszió és a svájci ellenállás végeredménye, azt azonban nyomatékkal kijelentette a „bank-ország„ pénzügyminisztere, hogy erről a témáról egyáltalán nem óhajtanak tárgyalásokba bocsátkozni.
***
A BANKOK ELLENI általános felháborodást Svájcban az is fokozta, hogy a központi kormányzat nyíltan és erélyesen szembefordult a Swissair fő hitelezőivel. Az általuk kidolgozott, a nemzeti légitársaság megmentésére vonatkozó „Phoenix-projekt” kapcsán az volt a kormányzati rosszallás egyik sarkalatos pontja, hogy a terv semmiféle szociális szempontot nem vett figyelembe. Miután a kormányzat megütötte az alaphangot, a Swissair elnöke is megnyilatkozott a bankok ellen, mondván, hogy a pénzintézetek állításaival ellentétben egyáltalán nem volt pénz a légitársaság kasszájában.
origo.hu
Világosan kiderül a legújabb hangfelvételből: hazudott Magyar Péter a tüntetések költségeiről - de honnan jöhet a pénz?
