Legkönnyebben az off-shore cégek közbeiktatásával legalizálható a drogkereskedelemből, fegyverüzletből származó pénz – állítják szakértők, akik szerint az adóparadicsomok azért keltik fel a bűnüldözők figyelmét, mert a valódi tulajdonosok névtelenek maradhatnak, hiszen a cégek vezetőit is az adott állam polgáraiból választják ki, akik csak papíron felelnek a társaság gazdálkodásáért, és az üzleti tranzakciókat minimális mértékben tartják nyilván.
A Financial Times egyik írása szerint a nemzetközi bűnözőcsoportok évi bevétele csaknem 500 milliárd dollárra tehető. Ebből az összegből 200 milliárd tisztán a drogkereskedelemből származik. A bűnüldöző hatóságok ennek az 500 milliárdnak évente mindössze az 5-10 százalékát tudják lefoglalni, a többi tisztára mosott pénz formájában viszszakerül a legális gazdaságba.
Talán sommásnak tűnik az a megállapítás, hogy az off-shore cégek mossák át a pénz zömét, az viszont bizonyított, hogy a szervezett bűnözői körök előszeretettel alapítanak vagy vesznek igénybe területen kívüli vállalkozásokat, hiszen ott alacsony kockázattal tisztára moshatják a drogkereskedelemből, fegyverüzletből származó vagy más, tisztességtelen úton szerzett vagyont. Az adóparadicsomnak tekintett államok zömében egyáltalán nincs ellenőrzés, sőt bank- és biztosításfelügyeleti hatóság sem létezik, ugyanakkor szigorú a bank- és az üzleti titok védelme. Napjainkra a nemzetközi bűnözőcsoportok beépültek a legnagyobb és legpatinásabb pénzügyi intézményekbe is, olyannyira, hogy a tőzsdéken lehetetlen megállapítani, milyen nagy vállalatcsoportot vont irányítása alá az alvilág.
E jelenségek miatt az ENSZ úgy döntött, hogy regisztrálja az off-shore centrumokat, és állandóan figyelteti őket. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) is a pénzmosás lehetséges formájának tekinti az off-shore cégek működését, míg az OECD szerint kifejezetten káros adóversenyhez vezet az ilyen cégeknek nyújtott kedvezmény. Az OECD deklarálta azt is: az adóparadicsomok felelősek a fejlődő országokban kialakult financiális krízisért. Az OECD mindent megtesz annak érdekében, hogy csökkentse az adófizetés elkerülése végett alapított cégek szaporodását. Ezt a célt szolgálja az a határozat is, amely szerint a jövőben csak a 2000. december végéig megalakult off-shore társaságok tevékenykedhetnek az OECD tagországaiban.
Minden adóparadicsomban törvényi alapjuk van az adókedvezményeknek. Például a Virgin-szigeteken bejegyzett cégek számára ezt a kedvezményt az 1984-ben elfogadott törvénykönyv biztosítja, így az off-shore társaságok nem fizetnek semmilyen adót, kivéve azt az általában 300 dolláros állami illetéket, amely a forgalomtól független. A Bahamák és Belize esetében az éves illeték 100, Panamán pedig 150 dollár. Látható, hogy ezek az adókedvezmények igen jelentősek a Közép-Európában megszokott 40-50 százalékos nyereségadó mértékéhez képest.
Fontos tudni azt is, hogy nem a forgalom képezi az adó alapját, hanem a cég alaptőkéje. Például a liechtensteini alapítványok jegyzett tőkéjük 0,1 százalékát vagy minimum ezer svájci frankot kötelesek fizetni évente az államnak. Csak a külföldről származó jövedelmek esetében érvényesül az adómentesség. Panamában a cégek belföldön is tevékenykedhetnek, és a belföldi jövedelmük után lineáris kulcs szerint adóznak, de külföldi jövedelmeiket nem terheli adó. A lineáris kulcs szerinti adózás legismertebb helyszíne Ciprus, ahol az off-shore cégek 4,25 százalék adót fizetnek a tiszta nyereségük után.
Egy törpeállam számára nagyon előnyös az off-shore cégek fogadása, hiszen jelentős bevételt biztosítanak. Az említett Brit Virgin-szigeteken például 17 ezer ember él, és jelenleg mintegy 230 ezer off-shore cég van bejegyezve! Amennyiben ezek a társaságok megfizetik az évi 300 dollár illetéket, csak ebből évente 4000 dollár jut minden lakosra.
A cégbejegyzéshez szükséges adatok szerint három csoportra oszthatjuk az off-shore cégeket. A teljes anonimitás azt jelenti, hogy a nyilvános cégregiszterben sem az igazgatók, sem a tulajdonosok adatai nem hozzáférhetőek, mivel be sem kell jelenteni őket a hatóságoknak. Részleges nyilvánosság esetén a cég tulajdonosait nem jegyzik be a cégjegyzékbe, ezzel szemben az igazgatók valamennyi adata nyilvános, míg a széles körű publicitás annyit jelent, hogy a cégjegyzékben hozzáférhető a céggel kapcsolatos számos adat. Például fellelhetők a tulajdonosok és igazgatók adatai (név, nemzetiség, útlevélszám, születési dátum, lakhely) is.
Becslések szerint a világ különböző pontjain található off-shore centrumok növekedése évi hat-hét százalékra tehető. Jelenleg öt-hat trillió amerikai dollárnyi lehet az általuk kezelt vagyon, és egy négyéves adat szerint a világ határokon átnyúló összes tőkeműveletének több mint 50 százalékát az adóparadicsomok bonyolították le. Világszerte száznál több adóparadicsomot tartanak nyilván a törpeállamoktól kezdve a protektorátusokon át az Egyesült Államok némely államáig. Tavaly hozzávetőleg 4000–4500 bank és 2,5 millió nemzetközi cég, illetve mentességet élvező vállalkozás működött. Afrikában és Közép-Keleten 260 bankot és 220 ezer céget számláltak, Ázsia és a Csendes-óceán térségében 13 található; 7000–8000 bankot és csaknem 720 ezer vállalkozást tartanak számon. Igen kedvelt a karib-tengeri térség és Latin-Amerika is a maga 1800 bankjával és 920 ezer cégével.
Az európai övezetben 14 off-shore centrum található, amelyhez 1300 bank és 630 ezer vállalkozás köthető. Bármilyen meglepő, néhány állam bruttó hazai termékének 45-50 százaléka származik off-shore cégek tevékenységéből, a hagyományos pénzügyi központokban pedig előfordul, hogy a terület GDP-jének 90 százalékát teszi ki az off-shore pénzügyi ipar.
Honi helyzetkép
Átlagosan 12,57 százalékos adó terhelte tavaly Magyarországon a cégek nyereségét. Az APEH összesítése alapján a hazánkban egyre szaporodó off-shore cégek miatt a nyereségadó átlagos kulcsa 11 százalékos volt. Ez pedig alig egy százalékponttal haladja meg azt a határt, amely alatt Magyarország már adóparadicsomnak minősülne.
Az off-shore cégek a kedvező adószabályokat használják ki Magyarországon: 2000-ben 444 ilyen vállalkozást regisztráltak, ami majdnem a duplája az 1999-ben működő 237 off-shore cégnek.
Az adómegkerülésre alapozó társaságok szaporodása az idén tovább folytatódott; az adóhatóság több mint 600, hazánkban bejegyzett off-shore vállalkozásról tud.
A Coca-Cola is...
Multinacionális vállalatok off-shore társaságokat és vagyonkezelési alapokat gyakran használnak arra, hogy befektetéseket eszközöljenek leányvállalatokba, valamint társult vállalatokba és zárt társaságokba. Ezt a technikát cégcsoporton belüli tőkemozgásnak hívják világszerte.
Az ismert multik közül például off-shore céget működtet a Coca-Cola Company, a McDonald’s és az ugyancsak egyesült államokbeli Artesyn Technologies Inc. is.
A gazdasági világbirodalmak számára leginkább az az üzlet, hogy az eredeti tőkebefektetések értékesítéséből származó nyereséget adóteher nélkül lehet realizálni. Az osztalékfizetés esetében csökkentett forrásadószintet lehet elérni az olyan adómentes vagy alacsony adókulcsos helyszínen bejegyzett cégnél, amelynek a kettős adózás elkerülésére irányuló megállapodása van az illető országgal. Sok vállalat alapít adóparadicsomokban saját osztalékstrukturáló társaságokat a leányvállalataiból származó osztalék szétosztása és az esetleges adójóváírásokból származó maximális előnyök kihasználására.
Stréb Bertalan Adóparadicsomok című könyvében azt írja, hogy off-shore „terület” még a nemzetközi kereskedelem, ahol általában azért használnak ilyen pézügyi technikát két külkereskedelmi cég közé iktatva, hogy a nyereség itt csapódjon le, és nagyon keveset vagy egyáltalán ne kelljen adózni.
Bármilyen meglepő, az adóparadicsomokban bejegyzett cégek birtokolhatnak szellemi vagyont (szabadalom, know-how, licenc) is. A jogok megszerzését követően az off-shore társaság licenc-, illetve franchise-szerződést köthet a világon bárhol lévő, az ilyen jogok kiaknázása iránt érdeklődést tanúsító cégekkel.
origo.hu
Kiderült, hogyan történt a kettős tehervonat-baleset Komáromnál
