Jövőre lekerülhetünk a feketelistáról

Reményeink szerint Magyarország a jövő év elején lekerül a nemzetközi pénzmosást vizsgáló szervezet, a Financial Action Task Force feketelistájáról, ennek érdekében jogi lépéseket teszünk, megerősítjük a bűnüldöző szerveket, amint azt Liechtenstein tette – jelentette ki Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, aki a magyar pénzügyi delegáció vezetőjeként hétfőtől a liechtensteini Vaduzban és a svájci Bernben tárgyal a tiltott pénzügyi tranzakciókról kormányzati és banki szakértőkkel.

A megbeszélések fókuszában a tiltott nemzetközi pénzügyi műveletek, ezen belül is a pénzmosás állnak.
A hazai delegáció tagja Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnöke, Terták Elemér, a Pénzügyminisztérium (PM) helyettes államtitkára, Barátossy Györgyné, az MNB ügyvezető igazgatója és Mohi Csaba rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter.
Mint ismeretes, Liechtensteint az 1989-ben létrehozott FATF feketelistára helyezte; a nem kielégítő bankjogi és szervezeti háttér mellett a parányi, off-shore centrumként emlegetett ország számára még az együttműködési készség hiányát is felrótták.
A liechtensteini herceg, a kormány, a bankfelügyelet, az ügyészség és a rendőri szervek következetes erőfeszítései nyomán idén júniusban a kis alpoki államot törölték a feketelistáról. A vaduzi tárgyalásokon Georges Baur és Michael Lauber liechtensteini kormányszakértők, Rita Kieber-Beck miniszterelnök-helyettes, továbbá a rendőrség gazdasági és szervezett bűnözés elleni csoportjának (Ewok) vezetői tájékoztatták a magyar delegációt arról a szakmai tevékenységről, amelynek eredményeként levették a hercegséget a feketelistáról. A tárgyalásokat követően Járai Zsigmond lapunknak elmondta: Magyarország számára fontos, hogy megkérdőjelezhetetlen legyen a hazai hitelintézetekben összegyűjtött pénzek eredete. A liechtensteini tapasztalatok azt mutatják, hogy következetes munkával lekerülhetünk a FATF-listáról – fűzte hozzá a jegybank elnöke, aki szerint ennek hátterét gyorsan meg kell teremteni jogi lépésekkel, a bűnüldöző hatóságok megerősítésével, illetve a nemzetközi szervezetekkel való együttműködéssel. Járai Zsigmond elképzelhetőnek tartja, hogy az említett tennivalók végrehajtása után Magyarország akár már 2002 elején lekerülhet erről a listáról. A FATF „bizonyítványa” abból a szempontból káros, hogy elriaszthatja a külföldi befektetőket – árulták el lapunknak a témával foglalkozó szakértők, akik szerint hazánk az 50 millió dollárra rúgó anonim takarékbetétek miatt nem minősül „tiszta” országnak a nemzetközi munkacsoport szemében. Mint azt a Magyar Nemzet megírta: a pénzmosás megakadályozásával kapcsolatos rendelkezések szigorításáról szóló törvényjavaslat egyik fontos eleme, hogy Magyarországon is megszűnik a takarékbetétek anonimitása.