Kamatot csökkent a jegybank?

Igazi gazdasági csodát vitt véghez az utóbbi években Magyarország – jelentette ki Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a Trilaterális Bizottság európai tagozatának budapesti ülésén.

2001. 11. 12. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A jegybank elnöke kiemelte, hogy eddig több mint 22 milliárd dollárnyi működő tőke érkezett az országba, és a magyar export húsz százalékkal nőtt. A magyar európai uniós tagság 2004-re tehető, és 2006-ban várhatóan már bevezethető lesz az euró. Ennek előnye, hogy olyan fizetőeszköze lesz az országnak, amely stabilizálja a gazdaságot, és az EU-csatlakozással nő majd az export és a GDP is.
– Magyarország kész arra, hogy eleget tegyen minden EU-kritériumnak, nem szeretnénk alkudozni – idézi az MTI Járai Zsigmondot, aki egyedüli gondnak az inflációt jelölte meg, amely magasabb, mint az uniós átlag, de folyamatosan csökken. Az év végére a jegybank elnöke 7-7,5 százalékra, jövő év végére pedig 4,5 százalékra becsülte az éves inflációt. A 2004-es inflációs célkitűzés egyébként két százalék – fűzte hozzá bankelnök, aki elképzelhetőnek tartja, hogy kamatot csökkentsen az MNB, és ez akár ötven bázispontos is lehet.
– Magyarország álma utolérni az Európai Uniót, amire most esély van – mondta Matolcsy György gazdasági miniszter, aki szerint a világgazdasági recesszió lassíthatja Magyarországot az unió utolérésében. Magyarország sikere, hogy az utóbbi tíz év alatt hétszázezer kis- és közepes vállalkozás jött létre, az export hetven százaléka tavaly az Európai Unióba irányult, és Budapest Európa egyik leggyorsabban fejlődő városa lett. A miniszter problémaként a magyar gazdasággal kapcsolatban a költségvetés deficitjét nevezte meg.
Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke beszédében leszögezte: a magyar kormány felismerte a kutatás és a fejlesztés fontosságát, ezért az erre fordítandó összegeket megemelte.
A tudósoknak azonban sokkal több pénzre van szükségük; az Európai Unióban a kutatásra és a fejlesztésre a GDP 1,8 százalékát fordítják, és ennek az összegnek a hatvan százalékát a privát szektor adja. Magyarországon tavaly a kutatás-fejlesztésre fordítandó összegek a GDP 1,1 százalékát tették ki, jövőre pedig a nemzeti össztermék másfél százalékát fordítják majd erre a célra. Az összeg 37 százalékát a hazai magánszektor, tizenegy százalékát pedig külföldi források fedezik.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.