Kamatot csökkent a jegybank?

Igazi gazdasági csodát vitt véghez az utóbbi években Magyarország – jelentette ki Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a Trilaterális Bizottság európai tagozatának budapesti ülésén.

A jegybank elnöke kiemelte, hogy eddig több mint 22 milliárd dollárnyi működő tőke érkezett az országba, és a magyar export húsz százalékkal nőtt. A magyar európai uniós tagság 2004-re tehető, és 2006-ban várhatóan már bevezethető lesz az euró. Ennek előnye, hogy olyan fizetőeszköze lesz az országnak, amely stabilizálja a gazdaságot, és az EU-csatlakozással nő majd az export és a GDP is.
– Magyarország kész arra, hogy eleget tegyen minden EU-kritériumnak, nem szeretnénk alkudozni – idézi az MTI Járai Zsigmondot, aki egyedüli gondnak az inflációt jelölte meg, amely magasabb, mint az uniós átlag, de folyamatosan csökken. Az év végére a jegybank elnöke 7-7,5 százalékra, jövő év végére pedig 4,5 százalékra becsülte az éves inflációt. A 2004-es inflációs célkitűzés egyébként két százalék – fűzte hozzá bankelnök, aki elképzelhetőnek tartja, hogy kamatot csökkentsen az MNB, és ez akár ötven bázispontos is lehet.
– Magyarország álma utolérni az Európai Uniót, amire most esély van – mondta Matolcsy György gazdasági miniszter, aki szerint a világgazdasági recesszió lassíthatja Magyarországot az unió utolérésében. Magyarország sikere, hogy az utóbbi tíz év alatt hétszázezer kis- és közepes vállalkozás jött létre, az export hetven százaléka tavaly az Európai Unióba irányult, és Budapest Európa egyik leggyorsabban fejlődő városa lett. A miniszter problémaként a magyar gazdasággal kapcsolatban a költségvetés deficitjét nevezte meg.
Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke beszédében leszögezte: a magyar kormány felismerte a kutatás és a fejlesztés fontosságát, ezért az erre fordítandó összegeket megemelte.
A tudósoknak azonban sokkal több pénzre van szükségük; az Európai Unióban a kutatásra és a fejlesztésre a GDP 1,8 százalékát fordítják, és ennek az összegnek a hatvan százalékát a privát szektor adja. Magyarországon tavaly a kutatás-fejlesztésre fordítandó összegek a GDP 1,1 százalékát tették ki, jövőre pedig a nemzeti össztermék másfél százalékát fordítják majd erre a célra. Az összeg 37 százalékát a hazai magánszektor, tizenegy százalékát pedig külföldi források fedezik.