A pesti református központ

A Kálvin tér körzetében található intézményegyüttes (a Kálvin téri egyházközség, a zsinati levéltár, a Reformátusok Lapja szerkesztősége, a könyvesház, a Lónyay utcai gimnázium, a Károli Gáspár Református Egyetem, a Ráday Kollégium: benne a gyűjtemény, a könyvtár és a levéltár, valamint a Bibliamúzeum) ma a magyar református tudományos és egyházi élet egyik legfontosabb központja.

Első templomát a Kecskeméti városkapun kívül, a Széna piacnak keresztelt tér déli oldalán építette meg a XVIII. század végén alakult pesti református egyház. A telket Pest városa 1801-ben adományozta az egyháznak. Az eklézsia először egy szerényebb imaházat emeltetett a gyülekezet számára, a templom csak 1830-ban készült el Hofrichter József és Hild József tervei alapján. Az imaház belső berendezései közül figyelmet érdemel Raymond Gairard párizsi szobrász alkotása, Zichy Manóné síremléke. Több muzeális emléket is őriz a hely: a templom orgonája 1829-ben Deutschmann Jakab bécsi műhelyében készült. Az értékek között találunk még egy 1600-ból származó poharat, melyet Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem címerével láttak el, egy augsburgi tálat a XVII. század közepéről, valamint egy augsburgi fedeles serleget 1611-ből. Török Pál (1808–1883) püspök, író munkájának köszönhetően a kis gyülekezet egyre terjeszkedett a területen, akadémiát, iskolát, egyházi hivatalokat épített a templom szűkebb régiójában.
A teret 1874-ben keresztelték el a reformáció jeles alakjáról, Kálvin Jánosról (1509–1564). Később, 1888-ban a Lónyay utcában felavatták a gimnázium épületét, 1912-ben a teológiai akadémia, és a Ráday Könyvtár beköltözött a Ráday utca 28. számú épületbe, ahol korábban a ferencvárosi dohánygyár működött. Napjainkban az itt található intézményegyüttes (a Kálvin téri egyházközség, a zsinati levéltár, a Reformátusok Lapja szerkesztősége, a könyvesház, a Lónyay utcai gimnázium, a Károli Gáspár Református Egyetem, a Ráday Kollégium, benne: a gyűjtemény, a könyvtár és a levéltár, valamint a Bibliamúzeum) a magyar református tudományos és egyházi élet egyik központja.
A könyvtár százezer kötetes, ritkaságokat és régi kiadványokat őrző bázisát II. Rákóczi Ferenc személyi titkára, Ráday Pál vásárolta meg, és őrizte egy ideig péceli kastélyában. Halála után fia, Ráday Gedeon gondozta a hagyatékot. Török Pál 1861-ben a pesti Református Teológiai Akadémia részére megvásárolta a gyűjteményt. A ma körülbelül 150 ezer kötetnyi állomány elsősorban a teológia, a történettudomány, a filozófia és a humán tudományok hazai és külföldi irodalmából áll. Magyarország legteljesebb francia felvilágosodás korabeli irodalmi gyűjteményét őrzik a könyvtárban.
A Református Teológiai Akadémia Internátusa, a Ráday Kollégium 1937-ben vette fel a nevét, bár az épületben nem csak lelkésznövendékek kaptak szállást. 1987-ben felújították és új épületszárnnyal bővítették ki a kollégiumot. Ma az egyetem hittudományi kara is az épületben működik. A környék többi utcájának elnevezése is kapcsolódott a református egyházhoz: az egykori Soroksári utat Ráday Pál, a könyvtár megalapítója és Ráday Gedeon, az egyház bőkezű támogatója után ma Ráday utcának hívják. A templom mögötti volt Oroszlán utca pedig Török Pál püspök nevét viseli.