A brüsszeli botrányhős, Von der Leyen ismét célkeresztben

Az Európai Bizottság elnöke újabb bizalmatlansági indítvánnyal néz szembe pedig még alig kezdődött el a 2026-os év. Ursula von der Leyen pályafutását évek óta botrányok, átláthatatlansági és korrupciógyanús vádak kísérik. A Pfizer-ügytől az NGO-finanszírozásokon át a luxuséletmóddal kapcsolatos bírálatokkal folytatva, egészen a Mercosur- üggyel bezárólag sorjáznak azok az esetek, amelyek a bizottsági elnök hitelességét kérdőjelezik meg.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Forrás: AFP

Ahogy arról lapunk is beszámolt, a héten Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ismét bizalmatlansági indítvánnyal néz szembe – ezúttal az Európai Unió és a Mercosur-országok közötti kereskedelmi megállapodás miatt. A brüsszeli terv komoly fenyegetést jelent az európai mezőgazdasági szereplőkre, így a magyar gazdákra is. A bizotsági elnök – idén januárban tartott – ciprusi beszéde is sokakat felháborított, miután nem az európai gazdaság helyreállítását, vagy az uniós polgárok jólétét jelölte ki a ciprusi elnökség számára, mint követendő irány, hanem a migrációs paktum végrehajtását, Ukrajna háborús támogatásának fenntartását és az ukrán uniós csatlakozás felgyorsítását.

Ursula von der Leyen bizottsági elnök valahogy mindig megmenekült – eddig
Fotó: AFP

Von der Leyen pályafutása hemzseg a gyanús ügyektől

Ursula von der Leyen néhány hetente-havonta a figyelem középpontjába újabb és újabb botrányai miatt. Tavaly júliusban ítéletet mondott a bíróság a bizottsági elnök felett, pontosabban: akkor járt le a fellebbezési határidő a biztossági elnök és a Pfizer vezérigazgatója közötti üzenetváltás ügyében hozott bírósági ítélet kapcsán. A vakcinabeszerzési botrány valószínűleg az EU történetének legnagyobb botránya. Az ügy előzménye, hogy Albert Bourla, a Pfizer amerikai gyógyszergyártó vezérigazgatója és az Európai Bizottság elnöke 2021-ben – a beszerzési eljárásrend megkerülésével – sms-ben egyeztetett eurómilliárdos vakcinavásárlásról. 

Von der Leyen már a Merkel-kormány védelmi minisztereként is gyanús ügybe keveredett, akkor a Bundestag ekkor egy parlamenti vizsgálóbizottságot állított fel, amely lefoglalta a miniszter két hivatali mobiltelefonját. Azonban a rajtuk levő tartalmakat akkor „véletlenül” törölték – ez történt később a Pfizer-ügyben is. 

Tavaly június végén korrupciós bomba robbant Brüsszelben – élén von der Leyennel – aki nemcsak jogszabályokat hoz, hanem a jelek szerint közvetve a saját maga érdekében is lobbizik. Méghozzá úgy, hogy közpénzből civil szervezeteket (NGO-kat) fizet, akik aztán az Európai Parlament képviselőit próbálják meggyőzni a brüsszeli narratívák elfogadásáról. Az NGO-k akár évi hétszázezer eurót is kaphattak a brüsszeli kasszából – hogy aztán ezt a pénzt olyan kampányokra fordítsák, amelyek a zöld megállapodás elfogadtatását szolgálják vagy hogy, pereket indítsanak európai ipari szereplők ellen. És ez csak a jéghegy csúcsa. Amikor egy EP-képviselő, Dirk Götting rákérdezett a bizottságnál, pontosan mely NGO-k kaptak támogatást és milyen összegekben, a bizottság azt mondta, hogy körülbelül kilencezer szerződés van érvényben, de ezeket nem tudják átadni, mert „túl sok van belőlük”, és „évekbe telne” összeszedni.

Vagyis a rendszer átláthatatlan, ellenőrizhetetlen, és még a képviselők se látják, mire ment el a közpénz.

A politikus szereti a luxust is. Von der Leyen az Európai Bizottság elnökeként 2023-ban Kiriákosz Micotakisz görög kormányfő krétai nyaralójában vakációzott, ami miatt sokan bírálták, mivel teljesen összeférhetetlen a pozíciójával. Korábban a V4NA hírügynökség is megmutatta, hogy hol élnek az európai uniós intézmények vezetői, akik luxuskörülmények között döntenek az európai polgárok jövőjéről. 

Az Európai Unió intézményeinek 2025-ös éve sorozatos korrupciós botrányokkal telt: az EU Törvényszéke kimondta, hogy a bizottság jogsértően tagadta meg Ursula von der Leyen és a Pfizer közötti sms-ek kiadását, letartóztatták Federica Mogherinit, az unió korábbi külügyi főképviselőjét közbeszerzési manipulálás gyanúja miatt, vádat emeltek Didier Reynders volt igazságügyi biztos ellen pénzmosás miatt , miközben az Európai Számvevőszék átláthatatlannak minősítette a civil szervezeteknek juttatott uniós támogatásokat. Ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány tudományos igazgatója hangsúlyozta, hogy az incidensek nem elszigetelt esetek, hanem rendszerszintű válságtünetek: az EU strukturális értelemben az összeomlás jeleit mutatja – figyelmeztet a szakértő, aki szerint

Orbán Viktor nem véletlenül jelezte, hogy a következő közös költségvetés akár az utolsó is lehet a jelenlegi formában.

Ursula valahogy mindig megmenekült – eddig

Már számos bizalmatlansági szavazással kellett szembenéznie a bizottsági elnöknek, de a szerencséje eddig kitartott. 2025 júliusában volt egy Pfizer-ügyhöz kapcsolódó indítvány, szeptemberben két bizalmatlansági indítványról döntött az EU, majd októberben következett a folytatás és összezárt a baloldal Ursula von der Leyen mögött, 2026 pedig még alig kezdődött el, de már újabb bizalmatlansági indítványt nyújtottak be ellene.

Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (Fotó: AFP)