Rohan az idő. Éppen esztendeje már, hogy a magyar főváros viharos előzmények után megvásárolta Rákosrendezőt. Pontosabban: Karácsony Gergely Budapestje – a magyar államot megelőzve – élt elővásárlási jogával, és megszerezte a több mint nyolcvanhektáros barnamezős fejlesztés jövőjének alakítási jogát. Máig előttem a történelmi alkalomról lelkendező főpolgármester, amint a lepukkant MÁV-terület helyén létrejövő, Budapest vérkeringésébe integrált kizöldült parkvárosról szaval.
Ehhez képest az elmúlt esztendő gyakorlatilag a semmittevéssel telt. Kőrösi Koppány, a BP Műhely alapítója, kutatási és elemzési igazgatója szerint a fővárosnál valószínűleg fordítva ülnek a lovon: tervpályázat már van, de a talaj kármentesítéséről még nem gondoskodtak.
(Talán arról sem hallottak, hogy a rozsdaövezetek rendbetételének költségei szinte soha nem állnak meg az első becsléseknél, minden újonnan feltárt probléma milliókkal, milliárdokkal növelheti a végösszeget.) A terület hét különálló telkéből eddig mindössze két kisebb teleknél készült környezeti felmérés, holott ennyi idő alatt terület teljes körű környezeti hatásvizsgálatát is bőven meg lehetett volna csinálni a tervpályázat költségének a töredékéből. Főpolgármester uram idejét alighanem elvitte a szüntelen biciklisávfestés, méhlegelő-tervezés és szivárványzászló-lengetés.
Egy kommentelő úgy látja, a zöld parkváros helyett alighanem csak egy gigantikus méhlegelő fogunk látni a rákosrendezői csatatéren. Egy másik azon mereng, nem járnánk-e jobban mindannyian, ha az ábrándos tekintetű Karigeri a MÁV-nál helyezkedne el sarus (fékező) poszton. Jók az adottságai.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!