Mészáros Ferenc, a Magyar Autóklub újpesti oktatóközpontjának igazgatója szerint a balasetek elkerüléséhez az a legfontosabb, hogy az emberek tudják, mi az a relatív sebesség, és ezt be is tartsák az autópályákon. Ettől függetlenül számos kisebb hibából is származhatnak halált okozó karambolok a gyorsforgalmi utakon. Nyáron, napsütésben száraz pályaszakaszon, jó autóval és jó gumikkal nyugodtan mehetünk gyorsan az autópályán, ha nem közlekedik előttünk senki az úton. A veszély azzal kezdődik, hogy a sofőr nincs tisztában az adott útszakaszon elfoglalt helyével és helyzetével. Nem képes felmérni, hogy milyen kocsisor halad előtte és mögötte, milyen előzések vannak a pályán. Amennyiben valamilyen okból nem veszi figyelembe, hogy lassul az előtte lévő forgalom, könnyen bekövetkezhet a tragédia. Akkor történik a koccanásos balesetek nagy része, amikor az elöl haladó jármű vezetője fékezni kezd, mert tart az út mentén megjelenő állattól, vagy elfárad a lába a pedálon és a motorfék csökkenti az autó sebességét. Az őt követő, sebesen haladó gépkocsi rosszul oktatott vezetője hirtelen a fékpedálra lép, hogy megakadályozza az ütközést. Úgy fékez, hogy ne csússzon meg az autó, de ez ebben a helyzetben nem alkalmazható, mert ha csak gyengén nyomja meg a pedált, azonnal az előtte lévő gépkocsi hátába kerül, és nem kerülheti el a koccanást.
A hirtelen blokkolás miatt a mögötte jövő következő jármű már nagy sebességgel ütközik, és lesöpri az útról.
Az igazgató úgy véli, hogy az ilyen jellegű baleseteket csak úgy előzhetjük meg, ha körültekintően közlekedünk, még a biztonságos autópályán is. Legalább három-négy autóval előre be kell mérnünk az előttünk közlekedők forgalmát, de a visszapillantó tükrön is állandóan rajta kell tartanunk a szemünket. A hirtelen fékezés különösen nagy katasztrófákat okozhat csúszós útpályán, mert kipörgeti az autót, és már nem tudjuk befolyásolni a történéseket. Meg kell tanulni, hogyan hozhatjuk újra egyenesbe a jobbra-balra kitérő járművet.
Mészáros Ferenc tájékoztatása szerint számtalan ütközést okozó forgalmi helyzet adódik az előzéseknél is. A nagyobb teherautók és a kamionok kikerülésénél előfordul, hogy az előző sofőr nem tudja előre kiszámítani a háta mögött, a belső sávban érkező autó sebességét, és elé vágva karambolt okoz. A hosszabb teherjárművek oldalszele is megdobhatja az előzéshez felgyorsított autót, és ez szintén súlyos balesethez vezethet. A kamionok felfoghatják az erős szelet, amely váratlanul, akár nyolcvan centiméterre is arrébb lökheti a személyautót, amikor vissza kíván térni a szélső sávba.
Sajnos olyan szituációk is előfordulnak, amelyek az autós hanyag viselkedése miatt következnek be, veszélyt okozva a közutakon –panaszolta az igazgató. Hanyagságon persze nem csak az ittas vezetést kell érteni, vagy azt, hogy betegen ragadjuk meg a kormányt. Előfordul, hogy a sofőr rágyújt vezetés közben és véletlenül az ölébe esik a parázs, a mobiltelefonhoz nyúl és a mozdulattal együtt fordítja a kormányt is, vagy guruló tárgy kerül a fékpedál alá, megakadályozva a lassítást.
Mészáros Ferenc szerint nagy gondot okoz az is, hogy az autósok nem ismerik a túlélés fortélyait. Hirtelen veszélyhelyzetben azonnal fékezni kezdenek, pedig nem mindig ez a balesetet elkerülő megoldás. Nem veszik figyelembe, hogy az autópályán létezik egy zöld sáv és egy leállósáv is, ahová fékezés nélkül, kevesebb kockázattal elkormányozhatják gépkocsijukat. A menekülés útvonalát a másodperc tört része alatt kell felismernie egy rutinos vezetőnek, és inkább az árkot, a védősövényt választani, mint a többi autó közelségét vagy a szembejövő sávot, ahol frontálisan ütközhet. Ügyelni kell a követési távolság betartására is. Bármilyen furcsa, de a légkondicionáló nélküli autók fűtése is veszélyes lehet. Bepárásodhat az ablak, amely egy kiélezett helyzetben bajt okozhat, illetve a meleg levegő elálmosíthatja a sofőrt, és csökkenti a megfelelő koncentrációt.
– Sokszor észre sem veszi az ember, és elalszik vezetés közben, ezért akármilyen hideg van, a pihenést és a fej egy-két perces kiszellőztetését kell választani – tanácsolja az igazgató. Tapasztalatai szerint a magukat vagánynak képzelők azt játsszák, hogy néhány másodpercig lehunyják a szemüket vezetés közben, amikor elálmosodnak, de csak egyszer kell, hogy ebben a pillanatban valamilyen váratlan esemény következzen be az úton, és kész a katasztrófa. Az autósoknak ügyelni kell a fényszóró, a szélvédő tisztaságára is, mert bármilyen fénytörés látási zavarokat okozhat az utakon. Gyakoriak a balesetek a felüljárókon, mert számos vezető nem lassít, amikor áthalad ezeken, pedig előfordulhat, hogy a túloldalon síkos az út felülete.
Nemcsak magukat veszélyeztetik az úgynevezett hétvégi sofőrök, akik alkalmanként ülnek az autóba, és görcsösen, félénken vagy agresszívan vezetnek, hogy ellensúlyozzák a képzetlenségüket. Mészáros Frenc úgy véli, ez annak köszönhető, hogy a magyar autóvezetők nagy részének siralmas a vezetési technikája. Még a tízéves jogosítvánnyal rendelkezők sem tudják, mit kell csinálniuk csúszós úton vagy más veszélyhelyzetben. Találkoznak olyan autótulajdonosokkal, akik a vizsgájuk után nem vezettek kilenc évig.
– Ezek a sofőrök hibát hibára halmoznak a rutinpályán, és nehezen szoknak le a rossz beidegződésekről. Egy továbbképzősnél például napokba telt, amíg leszoktatták arról, hogy ne az egész lábának emelésével próbálja kiengedni a tengelykapcsolót – mondta el az igazgató.
– A rutinra pedig nagy szükség van az utakon, mert aki kevésbé görcsös vezetés közben, az nem magával van elfoglalva, és könynyebben ügyelhet a környező forgalomra. Kevésbé balesetveszélyesen közlekedik, mert a nagyobb tudás lecsökkenti a reakcióidőt. A tized másodperces késés az autópályán több métert is jelenthet. A bajok forrása az is, hogy ha valaki megszerzi a jogosítványt Magyarországon, már nem foglalkozik önmaga továbbképzésével, és kevés helyen is van erre lehetősége – véli az igazgató. – Egyeseknek például szinte újra meg kellene tanulniuk vezetni, ha a régi és lassú keleti gépkocsi helyett egy nyugati, sportosabb autóba ülnek.
Mészáros Ferenc állítja, hogy súlyos hiányosságok vannak az autóvezetés oktatásában Magyarországon. Ezért a Magyar Autóklub újra megnyitotta iskoláját, ahol olyan oktatópályákat is üzemeltet, amelyen a jogosítvánnyal rendelkezők képezhetik tovább magukat. Itt a csúszós útpályán is lehet gyakorolni a vezetést, és felhívhatják a figyelmet a veszélyes szituációkra. Három éven belül tizenöt szimulálóberendezést telepítenek a regionális központokba, ahol a továbbképzés is folyik majd. Erre természetesen csak akkor van lehetőség, ha ezt a vezetők igénylik. Az autósoknak rendszeres továbbképzésre lenne szükségük, erről azonban egyelőre nem szól sem rendelet, sem törvény az országban.
origo.hu
Újabb magyar diák utazhat idén nyáron az Északi-sarkra
