Hatékonyabbak a kerületi szakrendelők

Az önkormányzati törvény értelmében a járóbeteg-szakellátás a főváros feladata, a közgyűlés azonban még a kilencvenes évek elején úgy döntött: ha a kerület kéri, az ellátást minden további nélkül átveheti. 1992-ben elsőként Kispest önkormányzata vette át a szakellátást a fővárostól, azóta további tíz kerület követte ezt a példát. A XI. kerület nemrég döntötte el, hogy megteszi ugyanezt a lépést, Csepelen és a XV. kerületben pedig egyes szakellátásokat a főváros végez, a többit a városrész önkormányzata.

2002. 01. 22. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Bár az önkormányzati törvény értelmében az alapszintű ellátás a kerületek feladata, a szakellátást pedig a fővárosnak kell végeznie, a közgyűlés még a kilencvenes évek elején úgy döntött: a járóbeteg-szakellátást a városrészek kérésére minden további nélkül át kell adni. Berki Zsolt, a Főpolgármesteri Hivatal egészségügyi ügyosztályának vezetője lapunk kérdésére elmondta: az utóbbi években az a tendencia, hogy a kerületek egymás után veszik át a szakrendelőket. Az úttörő szerepet Kispest vállalta magára még 1992-ben, azóta tíz másik kerület követte a példát.
Berki Zsolt elmondta: a főváros csak az épületek felújítására költ pénzt, a működtetést az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól (OEP) kapott összegből finanszírozzák az intézmények. Tavaly a felújításokra 26 millió forintot költött a főváros, idén ez az összeg 75,7 millió forint lesz.
Tarlós István lapunknak nemrég kifejtette: elképzelhető, hogy a parlamenti választások után megkérdezik a helyi polgárokat a járóbeteg-szakellátás átalakításáról. A polgármester, az önkormányzat polgári erői és a MIÉP azt szeretné, hogy a rossz állapotban lévő, rosszul finanszírozott kerületi egészségügyi ellátást Óbuda vegye át a fővárosi önkormányzattól. Tarlós István szerint hiba lenne a járóbeteg-szakellátás felügyeletébe profitorientált céget bevonni, főleg úgy, ha a magánosításban a helyi orvostársadalom sem vehetne részt – tette hozzá.
– A II. kerületben legendásan jól működik a Kapás utcai szakrendelő, gyakran még más kerületekből vagy kórházakból is átküldenek hozzánk betegeket, annyira kitűnő az intézmény felszerelése – jelentette ki Bencze B. György polgármester.
A kerületi költségvetésből is sikerül minden évben elkülöníteni összegeket az egészségügyi szolgálat támogatására, 1990 óta teljesen megújult a rendelőknek helyet adó épület és a műszerállomány. Egyre kevesebb pénzzel kell kiegészíteni az intézmény költségvetését, mert a működési hiány csökkentését követelik meg a vezetőségtől, de ez nem megy a betegellátás rovására.
Budafokon és Nagytétényben a kilencvenes évek elejétől kerületi fenntartású a járóbeteg-ellátás, 1997-től pedig egy közhasznú társaság látja el a helyi szakorvosi, háziorvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi, iskolai egészségügyi, védőnői ellátást. Lányi István, a kerületi Dél-budai Egészségügyi Szolgálat Kht. vezetője szerint a társaságnak nincs adóssága. A kerület fejlesztési támogatást nyújt az önállóan gazdálkodó társaságnak, amely a kilencvenes évek óta háromszázmillió forint értékűre emelte a műszervagyonát. Az orvosoknak és a munkatársaknak az átlagosnál valamivel nagyobb fizetést, tizenharmadik havi juttatást, teljesítményarányos jutalmat is adnak.
Kispesten a kerület tartja fenn az egészségügyi intézetet, de önálló jogkörrel gazdálkodik, azaz megkapjuk a finanszírozás összegét – mondta el Fejér László, az intézet igazgató főorvosa. Nincs hiány az intézmény költségvetésében, és az önkormányzat támogatja a fejlesztési elképzeléseket. Az orvosoknak a prémiumokkal és a jutalmakkal együtt több mint 15 havi bért fizetnek ki minden évben.
A rendszerváltozás után került Angyalföldhöz a XIII. kerületi egészségügyi szolgálat. Kósa János igazgató főorvos elmondta: az önkormányzat támogatása igen jelentős fővárosi szinten, hiszen a működéshez szükséges költségek közel harminc százalékát a kerület állja. Nemcsak a szakrendelés, hanem 140 háziorvos is részesül a helyi támogatás előnyeiben, jelentős fejlesztésekre is jut pénz, és nincs kifizetetlen számlája a szolgálatnak.
Herczegh Ágnes, a XX. kerület egészségügyi, szociális és gyermekvédelmi osztályának vezetője elmondta, hogy a leromlott állapotú helyi intézményeket nem vette át az önkormányzat a fővárostól, mert nem lenne pénze a fenntartásra és a fejlesztésre. Egyelőre a saját kötelező feladatait is nehéz ellátnia a kerületnek – fűzte hozzá.
Újpest szívesen átvenné a szakrendelőket a fővárostól, ám nincsen pénze a működtetésre – nyilatkozta lapunknak Derce Tamás polgármester. Derce szerint az MSZP és az SZDSZ választási győzelme esetén a kerületek és a főváros viszonya még jobban megromlik, és a forrásmegosztásból sem kapnak több pénzt a városrészek. Ebben az esetben a jövőben sem tudják átvenni az ellátást.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.