A határőrség a schengeni szakértőkkel közösen dolgozta ki a kísérleti határőrizeti kirendeltségek létrehozásához és működéséhez szükséges műszaki és személyi feltételeket. A csatlakozásra felkészülés érdekében hasonló kirendeltségek felállítását tervezik a jövendőbeli belső határok mentén is. Az EU-csatlakozás után csökkenni fog a belső határt őrző kirendeltségek száma. Az ezredes tájékoztatása szerint ezeken a pontokon már nem terveznek állományfejlesztést.
Idén komolyabb ereményeket várnak a novemberben felállított országos hatáskörű, speciális nyomozó szervek és bevetési csoportok működésétől is, amelyek teljes technikai és személyi feltételeit az év első negyedében teremtik meg.
Az ezredes kitért arra is: a határőrség EU-csatlakozás megkövetelte átszervezése szükséges és lehetséges is, hiszen az anyagi keretek adottak. Az Országgyűlés 14 ezer fős létszámot szavazott meg a határőrségnek, miközben az tavaly csupán mintegy 11 ezer embert foglalkoztatott.
A schengeni egyezmény olvasatában a határőrség és a rendőrség jogosultságai sok szempontból megegyeznek. Ezért az Ausztriával megköttendő államközi, úgynevezett kompenzációs szerződés létrejötte után a határon átnyúló üldözés feltételei is könnyebbednek. Ehhez számos kérdést, mint a szomszédos ország területén tartózkodás idejét, mélységét és a fegyverviselés feltételeit is szabályozni kell. Addig is az érvényes együttműködési szerződések szerint tevékenykednek együtt a szomszédos országok határőrizeti és rendvédelmi szervei.

Pride-hatás? – Jó hangulatba került a belvárosi szeméremsértő, de lekapcsolták