Előzetes adatok szerint a mezőgazdaság 3,6 százalékkal részesedett az elmúlt évben a GDP-ből. Az arány lényegesen nagyobb – 6-8 százalék –, ha figyelembe vesszük az erdő- és vadgazdálkodás, valamint az élelmiszeripar teljesítményét. További néhány százalékos növekedést kapunk, ha számolunk a műtrágya- és növényvédőszer-gyártás, a mezőgazdasági gép- és alkatrész-kereskedelem, az élelmiszer-ellátás és az agrároktatás teljesítményével is – ismertette tegnap Vonza András agrárminiszter, a Bács-Kiskun megyei Szentkirályon tartott, a tavalyi évet értékelő sajtótájékoztatóján.
Az ágazat szerepe az exportban lényegesen nem változott 2000-ben, tavaly pedig már a korábbi évekre jellemző szerepcsökkenés sem volt jellemző e területen. Tavaly a mezőgazdasági termékek a kivitelből 8,3 százalékkal részesedtek, ami megegyezik a 2000-es adattal. A mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek szerepe a fogyasztásban csökkenő tendenciát mutat. Az előzetes vizsgálatok szerint 2001-ben 31,5 százalék körül alakult, de ez természetes folyamat, amit a reálkeresetek növekedése okoz – mondta a miniszter.
Nemzetközi trend, hogy az összfoglalkoztatottakon belül csökken a mezőgazdaságban élők létszáma. Magyarországon ez az érték tavaly 6,1 százalék volt, ami az általános mezőgazdasági öszszeírás adataira támaszkodva azt jelenti, hogy a népesség ötöde, mintegy kétmillió fő végzett mezőgazdasági tevékenységet. A vidék lakosságmegtartó képességének növelése a minisztérium feladata is, a tárca a vidékfejlesztési célelőirányzatok keretében támogatja a régiókat. A támogatásokat úgy irányítják: az ott élők megtalálják számításukat, ezt segítette a minimálbér-emelés is. Amennyiben kialakulnak a családi gazdaságok és az exportnövekedés folyamatos lesz, akkor a vidéki emberek még inkább úgy érzik, hogy érdemes vidéken élniük. A vidékfejlesztéshez kapcsolódik az infrastruktúra-fejlesztés is, ami szintén hozzájárul a vidéki népességet megtartó képesség fejlesztéséhez – mondta Vonza, hozzátéve, ha prosperáló mezőgazdaság működik az országban, akkor az elősegíti, hogy az emberek helyben maradjanak. A mezőgazdaság folyó áron számított termelési értéke az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) számításai szerint meghaladja az 1300 milliárd forintot, ami 180 milliárdos növekedést jelent 2000-hez képest. A növénytermesztés 665, az állattenyésztés 668 milliárd forintnyi értéket állított elő. Mindkét ágazat növelte a kibocsátást, nem véletlen hát, hogy az élelmiszer-gazdaság továbbra is az egyetlen termelőágazat maradt, amelynek tartósan pozitív a külkereskedelmi mérlege.
Az AKI adatai szerint 2001-ben a mezőgazdasági export majdnem elérte a 2,8 milliárd eurót, ami az előző évhez képest 14 százalékos növekedést jelent. Közben az import csak 11 százalékkal emelkedett, alig meghaladva az 1,2 milliárd eurót. A javulás mértéke 16 százalékos, értéke 1,5 milliárd euró, ami meghaladja az elmúlt évek legjobbjának számító 1997-es év egyenlegét – ismertette Vonza András.
Az átlagolt adatok is azt jelzik, hogy a mezőgazdák többsége gazdasági szempontból tavaly a korábbiaknál jobb évet zárt. A mezőgazdasági termelői árak ugyancsak előzetes adatok szerint 8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet, ami elsősorban az állattenyésztési ágazatok esetében érzékelhető áremelkedések miatt következett be. Ezzel párhuzamosan a mezőgazdaságban felhasznált ipari eredetű anyagok ára csak 5 százalékkal emelkedett, ami azt jelenti, hogy 2001-ben zárult az agrárolló.
*
Borvidékeinken az elsődleges adatok alapján fagykárt szenvedtek el 2001–2002 telén a szőlőültetvények. Módos Ernő, a Szekszárdi Hegyközség választmányi tagja közölte az MTI-vel, hogy az elmúlt tíz év legsúlyosabb fagykárát tapasztalták a szekszárdi borvidéken. A gyenge állapotú, illetve a sokat termő ültetvényeken a veszszők felső része megfagyott a bükkaljai borvidéken is, ahol szintén fagykárokkal számolnak. Az elmúlt év decemberének erős hidegét az egri borvidék is „érezte”, ám a védett fekvésű területen a jelek szerint nincs komoly gond. Az FVM Egri Szőlészeti és Borászati Kutatóintézeténél megtudtuk, főként a vörösbort adó merlot-ültetvények szenvedtek 20 százalékos fagykárt. A Mátraalján is tartós volt a hideg, viszont a decemberi hó megmaradt a szőlőkben, ami védelmet jelentett. Karácsonykor mínusz 19 fokot mértek Tokaj-Hegyalján, ahol szintén folyamatosan vizsgálják az ültetvényeket, ám egyelőre számottevő fagykárt nem észleltek. A metszést csak február közepén kezdik el a világszerte híres borvidéken, ahol is idén tavasszal 30-40 hektár új szőlő telepítését tervezik.
Többlettámogatás a sertéstartóknak. Mintegy hárommilliárd forintos tenyésztői többlettámogatásról döntött elnökségi ülésén a Vágóállat és Hús Terméktanács vezető testülete. Az elnökségi ülésen a résztvevők megállapodtak abban, hogy az ipar számára rendelkezésre álló idei – a hasított fél sertések kiviteléhez adható – mintegy hárommilliárd forintnyi támogatást ebben az évben a sertéstartók kapják meg. Ez a támogatási forma nem ellentétes a Világkereskedelmi Szervezet előírásaival. Ezt a tenyésztők többféle jogcímen megkaphatják.
origo.hu
Kiderült, hogyan történt a kettős tehervonat-baleset Komáromnál
