Összesen nyolcvanöt, hazánkban is megtelepedett multinacionális vállalatot – köztük a GE Hungaryt, a Magyar Suzukit, a MÁV-ot, a Philipset, a Nokia Hungaryt, a Siemenst, a Nestlét, a Molt, a SAP Hungaryt, a Bajor Házépítőket, a Matávot, a Flextronics Internationalt, a TVK-t – faggatott a Bancraft arról, hogy a magyar főváros a következő években térségi és üzleti központja lehet-e Közép-Európának.
A válaszadók egybehangzóan állítják, hogy a következő évtized meghatározó jelentőségű lesz, ugyanis a régió erős gazdasági potenciállal rendelkező országai teljes mértékben kiaknázzák növekedési lehetőségeiket, így az EU-s átlag közelébe tornázhatják fel magukat. Mindez annyit jelent, hogy a térségi központtá váláshoz szükséges közúti és légi infrastruktúrát fejleszteni kell, Budapest tömegközlekedésének helyzetét pedig mielőbb javítani – figyelmeztetnek a cégvezetők.
A felmérésben szereplő cégek 44 százaléka választotta Budapestet regionális székhelyéül. Elsősorban azért, mert a magyar fővárosnak ideális a földrajzi helyzete, fejlett a távközlési infrastruktúra, és képzett, illetve még mindig viszonylag olcsó a munkaerő. A cégek főként logisztikai, kutatási-fejlesztési (K+F), vállalati információs, számviteli és marketingtevékenységeiket telepítették ide.
Nagy vonzerő a multik számára kedvező adórendszer. E témakörben a megkérdezettek úgy vélik, a magyarországi adószabályok döntő szerepet játszottak a beruházásaikkal kapcsolatos döntésekben. Kifejezetten pozitív a cégvezetők szerint a vállalati nyereségadó szintje. Ennek kapcsán a gazdasági társaságok első számú emberei azt javasolják: ezen 20-22 százalék fölé az EU-csatlakozás után se emelkedjék. Az általános forgalmi adó (áfa) megfelelő, 17-18 százalékos szintre történő lefaragását viszont egybehangzóan sürgetik. Az üzleti szféra reprezentánsai üdvözlik, hogy a jogalkotási folyamat során kikérik az érintett szektorok véleményét, ugyanakkor negatívumként tüntetik fel, hogy a külföldi munkavállalási engedélyeket időigényesen „produkálják” a hatóságok.
A cégvezetők egyértelműen úgy tartják, hogy Közép-Európában, Ausztria kivételével hazánk gazdasága a legstabilabb, és ezt csak erősíti a közelgő EU-csatlakozás. Az uniós direktívák alapján azonban legyenek a magyarok óvatosak – figyelmeztet a felmérés. Azaz: a gazdaság szabályozásának területén Magyarország próbálja meg elkerülni az EU tagállamaiban kialakult bürokráciát.
Cséfalvay Zoltán, a Gazdasági Minisztérium helyettes államtitkára elmondta, hogy a Széchenyi-terv keretében egy önálló program foglalkozik majd Magyarország, illetve Budapest regionális szerepével, az infrastruktúra, az oktatás, illetve az ehhez kapcsolódó intézményhálózat fejlesztésével.
origo.hu
Orbán Viktor bejelentést tett a kereskedelmi kamarával való együttműködésről
