Minden második hét keddjén élő, internetes adásban jelentkezik szerkesztőségünk, illetve a Magyar Nemzet On-line (MNO) és a magyar gazdaság általános, illetve speciális, valamilyen módon fontosnak tekinthető kérdéseire keresi a választ a meghívott szakértők, közírók segítségével. Ez az új fórumunk, a Gazdasági Klub keretében tegnap a Balaton tízéves fejlesztési tervét tűzte terítékre. Vendégünk volt Bóka István országgyűlési képviselő (Fidesz– MPP), az Országgyűlés idegenforgalmi bizottságának tagja, Cséfalvay Zoltán, a Gazdasági Minisztérium regionális fejlesztési helyettes államtitkára, Árva László, a Magyar Turizmus Rt. vezérigazgatója, Herodek Sándor, a Magyar Tudományos Akadémia Balatoni Limnológiai Kutatóintézetének igazgatója, Pál Béla országgyűlési képviselő (MSZP), az Országgyűlés idegenforgalmi bizottságának elnöke, továbbá Temesi Ferenc író, míg az adás moderátora Kulcsár Péter, a Magyar Gazdaságelemző Intézet igazgatója volt. A Balaton fejlesztése kapcsán több kérdés is foglalkoztatja a téma szakértőit. Gondot okoz, hogy a térség forgalmának jelentős része a partra koncentrálódik, nem tisztázott a háttértelepülések helyzete, továbbá igen rövid, gyakorlatilag másfél-két hónapos az idegenforgalmi szezon – ezzel a felvezető gondolattal kezdődött a fórum.
Árva László ezzel kapcsolatosan kifejtette, hogy fokozatosan átstrukturálódik a korábbi, meglehetősen „igénytelen” tömegturisztikai kínálatcsomag, ám az alapinfrastruktúra tekintetében a helyi önkormányzatok – jogosan – állami segítségre is várnak. Örvendetes, hogy a kormányzat lépni tudott, és a Balaton fejlesztése terén is biztatóbb a helyzet a korábbinál – fogalmazott.
Cséfalvay Zoltán azt hangoztatta, hogy egy jó természeti adottságokkal rendelkező régió is „elsikkadhat” Brüsszelben a majdani európai uniós csatlakozás során, amennyiben a térség nem tud kidolgozni a programrégió elveinek megfelő csomagtervet. „Ha nem lesz a Balaton hivatalosan is programrégió az EU-ban, leállhat a térségfejlesztés ” – jelentette ki.
Bóka István így vélekedett: úgy kell megvalósítani a fejlesztéseket, hogy azok a lehető legkisebb környezeti károkat okozzák, sőt lehetőség szerint kerüljön előtérbe a tájrehabilitáció – hangsúlyozta a képviselő, aki szerint olyan kérdések, mint például vitorláskikötők létesítése, a környéken több szervezet összehangolt álláspontját igénylik, hiszen ez már környzetvédelem is. Itt kapcsolódott a vitába Herodek Sándor, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a Balaton már „agyonparcellázott”. Olyannyira, hogy a szállásférőhelyek száma már eléri a több százezret. A túlzsúfoltság ellenére ma már kifejezetten jó a víz minősége. Ezen a téren nagy az előrelépés, ami nagyrészt annak köszönhető, hogy egyre kevesebb műtrágya kerül ma már a Balaton vizébe – mondta.
A turizmus sikere ettől függ, hiszen turisztikai vonzereje a víz minőségében rejlik – vette vissza a szót Bóka István, aki kívánatosnak tartja, hogy mielőbb történjenek meg a szükséges környezetvédelmi beruházások.
Némi vita bontakozott ki ennek az összegéről; amíg Herodek ezt több tízmilliárd forintra becsülte, addig Cséfalvay a ráfordítás költségeit 100 milliárd forintra taksálta. Pál Béla ugyanakkor leszögezte: igen fontos, hogy elkészült a fejlesztési program. Szükséges az állam, a helyi önkormányzatok és a különböző szakmai szervezetek összefogása, bevonása a különböző fejlesztésekbe – fűzte hozzá.
A következő téma a beruházások forrásainak biztosítása, előteremtése volt. Bóka István egyenesen így érvelt: míg korábban összesen ötmilliárd forint jutott a térségre, addig ez most keretösszeg a termékfejlesztésekre. Árva István viszont arra terelte a szót, hogy a Balaton turizmusa jelentős mértékben hozzájárul hazánk gazdaságának bevételeihez; a régió Budapest mellett a legnépszerűbb úti célnak számít. A korábbi, enyhén szólva gyér turisztikai kínálatot teljesen át kell alakítani. Vannak még kiaknázatlan lehetőségek is – mondta. Ilyen például a Siófoktól mindössze 18 kilométerre fekvő termálforrás, amely némiképp kivonhatja a vendégsereget a partról.
Temesi Ferenc szerint megdöbbentő, hogy a Balaton máig nem önálló statisztikai-tervezési régió, és közigazgatásilag három megyétől is függ. Mielőbb szükséges volna ezt a térséget rangjára emelni – hangsúlyozta.
Árva László ezzel egyetértve hangsúlyozta: szükséges lenne megvalósíthatósági tanulmányok elkészítése is.
Pál Béla annak a véleményének adott hangot, miszerint kiemelt fontosságúvá kell válniuk a háttértelepüléseknek is, mert oda szervezhetők olyan kulturális programok, mint a művészetek völgye, amelyek szintén távolabb vonhatják a turistákat a Balaton partjától.
A fórum végén a résztvevők egyetértettek abban, hogy a jövő útja a minőségi turizmus. Elhangzott, közös érdek a szezon egész évre kiterjedő elnyújtása. Ezt szolgálja az egészségturizmus, valamint a magas színvonalú, téliesített szálláshelyek kialakításának támogatása, a vitorlás turizmus és a lovas turizmus fejlesztése.
origo.hu
Botrányos viselkedése miatt több mint 14 millióra büntették Gyurcsányt
