Szürkemarhákat szeretett volna nevelni a Börzsöny lankáin felhúzott telephelyén Kőhalmi István, a Tri-ász Kft. ügyvezetője, a későbbiekben pedig egy zöldségszárító üzemet is létesített volna a helyszínen – legalábbis ez derült ki a vállalkozóval folytatott beszélgetésünkből. A telephelyhez pedig – megegyezve az érintett földek tulajdonosaival – műutat építtetett. Ez utóbbi azonban megosztotta a falu közvéleményét. A beruházáshoz ugyanis aszfalttörmeléket használtak fel, ami a januári jogszabályváltozásig veszélyes hulladéknak minősült. A helyszínen készült fényképeken jól kivehetők a méretes aszfaltdarabok. Végül Demetrovics Pál hatósági állatorvos tett panaszt a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőségen.
A felügyelőség három munkatársa tavaly novemberben vonult ki a helyszínre. A felvett jegyzőkönyvben – ellentétben az állatorvos által bemutatott fényképekkel – azt rögzítették, hogy csak szabályszerűen feldolgozott, apróra zúzott aszfalt került az útalapba. A veszélyeshulladék-kezelésre pedig volt engedélye az utat kivitelező Metzger Trans Kft.-nek.
A történtek különlegessége, hogy Demetrovics Pál szerint megfenyegette őt a felügyelőség egyik eljáró munkatársa, hogy „lesz még problémája a falu környéki, szabálytalanul működő dögkutak miatt”. A fenyegetést az érintett tisztviselő kérdésünkre határozottan tagadta. Mégis szembetűnő, hogy az ominózus novemberi jegyzőkönyben, oda nem illően megjegyezték, hogy „az útépítéskor megtekintettük a Szokolya 056 hrsz.-ú területen lévő dögkutat, amire az önkormányzat nem tudott kezelési engedélyt felmutatni.”
Ugyanazon munkatárs cselekedeteit most belső eljárásban vizsgálják – tudtuk meg Kónya Károlytól, a felügyelőség igazgatójától. Arra is fényt szeretnének deríteni, hogy a tisztviselő miért állította feletteseinek: a Metzger Kft.-nek volt engedélye a hulladékkezelésre. Felügyelőségi dokumentumokból ugyanis kiderült, hogy a cégnek éppen a szokolyai útépítés időszakában nem volt érvényes az aszfalttörmelék kezelésére vonatkozó engedélye. Kónya Károly a fiaskó miatt új eljárást rendelt el, amely még nem zárult le.
Az eljárás közben kiderült, hogy Kőhalmi István egyáltalán nem kért építési engedélyt a börzsönyi Puncok-árok mentén haladó útra. Csupán Seres István polgármesternek jelezte szándékát, aki – mint lapunknak adott nyilatkozatából is kiderült – nem ellenezte a tervet.
– Több gazda földjén, mindvégig magánterületen halad az út, így nem is kellett volna engedélyt kérni rá – érvelt kérdésünkre a vállalkozó. Nem így látja a történteket Füri András, a Duna–Ipoly Nemzeti Park igazgatóhelyettese. Szerinte a közeli természetvédelmi terület miatt mindenképpen ki kellett volna kérni a szakhatósági állásfoglalásukat. Békesi Balázs, a Közlekedési Főfelügyelet főigazgató-helyettese ezt azzal egészítette ki, hogy az építési engedély kiadására a Pest Megyei Közlekedési Felügyelet lett volna jogosult. – Minden olyan műút megépítésére engedélyt kell kérni, amely közforgalmú úthoz csatlakozik, vagy nincs elzárva a közforgalomtól – tudatta. A kialakult helyzetben a Pest megyei felügyelet dönthet arról, hogy kaphat-e fennmaradási engedélyt a szokolyai vállalkozó.
origo.hu
A többség elítéli Magyar Pétert és a visszavonulását akarja
