Hazánk a névtelen pénzügyi betétek hitelintézetekben való elhelyezése miatt került fel tavaly júniusban az OECD mellett működő, a tiltott nemzetközi pénzügyi műveleteket vizsgáló szervezet, a FATF (Financial Action Task Force, azaz Nemzetközi Pénzügyi Akciócsoport) listájára. Megtudtuk, az évente összeállított, úgynevezett figyelmeztetőlistán „hivataloson” hazánk azért szerepel, mert a „magyarországi rendszer eléggé átfogó, súlyos hiányossága, hogy az anonim betétek elhelyezését teszi lehetővé korlátlan számú bankszámlán”. Magyarországon azonban 2002-ben olyan törvény lépett életbe, amely szerint bankoknál csak névre szólóan lehet új betétet elhelyezni, illetve értékpapírt csak nevesítve lehet forgalomba hozni.
Az 1989-ben alapított, harminc országot tömörítő FATF legutóbbi hongkongi ülésén azt a döntést hozta, hogy a listán szereplő országok (Oroszország, Ukrajna, Fülöp-szigetek, Egyiptom, Nigéria, Izrael, Indonézia, Libanon, Magyarország Myanmar, a Cook-szigetek, Dominica, Grenada, Guatemala, a Mar-shall-szigetek, Niue, St. Kitts, Nevis, valamint Szent Vincent és Grenadines) közül kettőtől konkrét végrehajtási tervet is kér; ezek közül az egyik hazánk. Mindez azt jelzi: reális esély mutatkozik arra, hogy az előírásokban foglaltak megvalósulása esetén Magyarország lekerülhet a júniusi ülést követően a listáról.
Balogh László kormánybiztos lapunknak kifejtette: a FATF pozitívan értékeli a magyar kormány törekvéseit. Az úgynevezett pénzmosás elleni jogszabályok elfogadásával Magyarország már eleget tesz a meglehetősen szigorú feltételeknek. A szervezet az idén januárban életbe lépett jogszabályok tartalmával teljes mértékben elégedett, olyannyira, hogy a meghozott intézkedéseket „gyorsnak és jelentősnek” minősítették – hangoztatta a kormánybiztos, aki ugyanakkor felhívta a figyelmet arra: alapos, több részből álló vizsgálat előzi meg az FATF majdani döntését. A tiltott nemzetközi pénzügyi műveleteket vizsgáló testület szakértői tavasszal a helyszínen is tájékozódni kívánnak az elért eredményekről. Mindez annyit jelent, hogy várhatóan vizsgálni fogják, milyen arányban csökkent a névtelen betétek száma, továbbá áttekintik: miként is alakultak a pénzmosásgyanús ügyletek felderítésére szolgáló nyomozó hatósági vizsgálatok, valamint azt, a nyomozások hány százaléka ért el az ügyészi, illetve bírósági szakaszba.
A kormánybiztos hangsúlyozta, hogy a remények szerint pár hónap leforgása alatt az anonim betétállomány túlnyomó része átalakul. Tavaly novemberig egyébként összesen tíz ügyben folyt nyomozás és két eset jutott el a bírósági szakaszig – fűzte hozzá.
Balogh Lászlótól megkérdeztük, hogy a különböző szakmai szervezetek kritikáival kapcsolatosan várható-e az érintett intézkedéscsomag, a jogszabály(ok) megváltoztatása. Mint ismeretes, főként a végrehajtási rendeletekkel kapcsolatosan először az ingatlanszakértők, majd a műkereskedők és a könyvelők tiltakoztak. A kormánybiztos úgy tartja, közös érdek, hogy a szabályok pontosan értelmezhetők legyenek, ezért már megkezdődött a kritikák elemzése. Ott ahol szükséges, a véghajtási utasítások kiigazítása várható, azonban mindez a törvényeket nem érinti – tette hozzá.
*
Konkrét intézkedéseket tartalmazó nyilatkozatot fogadtak el a pénzmosás elleni küzdelem megszigorításáról az Európai Unió parlamenti képviselői Párizsban a múlt héten véget ért tanácskozásukon.
A francia nemzetgyűlésben megtartott kétnapos vitában az unió 13 tagállamának képviselői és a strasbourgi székhelyű Európai Parlament küldöttsége vett részt, Finnország és Svédország nem képviseltette magát – jelentette az MTI. Magyar részről Horváth János, az Országgyűlés gazdasági bizottságának tagja vett részt a tanácskozás munkájában. Az orosz duma is elküldte egyik képviselőjét. A párizsi deklaráció megalkotói kötelezettséget vállaltak arra, hogy nemzeti törvényhozásukban szigorú intézkedéseket hoznak a piszkos pénzek legalizálásának magakadályozására. A határozat előírja a tőkemozgások átláthatóvá tételét, szankciókat helyez kilátásba a pénzmosás elleni küzdelemben nem együttműködő államok és területek pénzintézeteivel szemben, megteremti az EU-tagállamok igazságügyi, rendőri és államigazgatási szervei közötti információcsere és együttműködés kereteit és meghatározza a megelőző óvintézkedések szabályait. Az Európai Unió tagállamai a köztük lévő együttműködés keretében a jövőben nem tűrik el a homályos pénzügyi műveletekre lehetőséget adó mechanizmusokat, a nemzetközi pénzügyi rendszerben fellehető, úgynevezett „fekete lyukak” létezését, és más, visszaéléseket lehetővé tévő hiányosságokat.
origo.hu
Társasházi lakás ég Budapesten
