Németország a recesszió határán

Németországot ugyanazok a tényezők húzhatják ki a mostani kátyúból, mint amelyek beletaszították a tavalyi esztendőben; azaz a világgazdasági fejlemények. Európa legnagyobb gazdasága mindössze 0,6 százalékkal nőtt 2001-ben, az idei esztendőre vonatkozó, 0,75 százalékos konszenzus alapján pedig a receszszió határára került. Schröder kancellárnak le kell mondania arról, hogy a munkanélküliek száma a szeptemberre kitűzött választások idején nem haladja meg a 3,5 milliót.

2002. 02. 04. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A hivatalos gazdasági recesszió kritériuma a bruttó hazai termék (GDP) zsugorodása két egymást követő negyedévben; a múlt esztendő júliusa és szeptembere között ezt „teljesítette” is Németország. Jóllehet a 2001. év utolsó negyedére vonatkozó számításokat csak idén márciusban véglegesíti a német statisztikai hivatal (Destatis), a kutatóintézetek számításai alapján már valószínűsíthető, hogy a növekedés a nulla tartományban maradt abban az időszakban is. Németországban a bővülés mértéke 2000-ben még háromszázalékos volt, a tavalyi esztendőben ez a mutató 0,6 százalékra süllyedt. Piaci elemzők az okok között említik a beruházások viszszaesését, az export lassulását; az Egyesült Államokból (USA) kiinduló globális recessziót, a múlt szeptemberi terrortámadás gazdasági hatását, továbbá az afgán háborút is. Bár a lakossági és közösségi fogyasztás alakulásában megfigyelhetők pozitív folyamatok, a lassulást ezek sem tudták kiegyenlíteni tavaly. A Reuters jelentése alapján a Német Gazdaságkutató Intézet (DIW) 0,6, a Rajna-vesztfáliai Gazdaságkutató Intézet (RIW) pedig 0,8 százalékos növekedést valószínűsít idénre. Némi fellendülésre a második, még inkább a harmadik negyedévben lehet számítani; a berlini DIW gazdaságkutató intézet az amerikai javulással kalkulálva, továbbá az Európai Központi Bank tavalyi kamatcsökkentései nyomán bekövetkező folyamatokra alapozva jósolja ezt. A kutatóintézetek abban egyetértenek: a gazdaságot gyakorlatilag ugyanazok a tényezők húzhatják ki a mostani kátyúból, mint amelyek beletaszították; a világgazdasági, azon belül is elsősorban az amerikai fejlemények.
Hans Eichel pénzügyminiszter fellendülést ígér erre az évre, olyannyira, hogy a vonatkozó kormányjelentés is az Új fellendülés előtt Németország címet viseli. A pénzügyi szaktárca irányítója egyébként a minap óva intett a közadósság növelésétől, mert az veszélyeztetné a pénzügyi uniós tagság egyik feltételét, nevezetesen a háromszázalékos államháztartási deficitkorlátot. A kormány ezentúl csak 0,75 százalékos gazdasági növekedést vár idénre az október óta érvényben tartott 1,25 százalékos célszám helyett. Az MTI jelentése szerint újságíróknak nyilatkozva Eichel később azt mondta, hogy a második fél évben már 2,5-3 százalékos, éves szintre számított gazdasági növekedés várható. Úgy vélte, a pénzügy-politikai környezet megfelelő a fellendüléshez. A jelentés másfél százalékos inflációra számít az idén.
Németországban hét éve a legnagyobb mértékű, 2,5 százalékos volt az évi átlagos drágulás 2001-ben. A kormány egyébként mérsékelt béremelési követelésekre inti a szakszervezeteket, hangsúlyozva, hogy a reálbérek nem növekedhetnek gyorsabban a munka termelékenységénél; a 2,5 százalékos átlagos béremelés reális. Intő jel az is, hogy az Európai Központi Bank elnöke, Wim Duisenberg arra figyelmeztetett: a német bértárgyalások eredményei miatt a bank esetleg nemhogy nem csökkentheti tovább a kamatait, hanem egyenest kamatemelésre kényszerülhet. A kormányzati előrejelzés szerint az idén átlagosan 9,5 százalékos munkanélküliség várható, azaz éves átlagban 3,99 millióan lesznek munka nélkül. A német munkaügyi hivatal korábbi előrejelzése szerint a munkanélküliek száma januárban meghaladta a négymilliót Németországban.
Nagy kérdés, miként is hatnak a negatív gazdasági folyamatok a szeptemberben esedékes választásokra. Annyi bizonyos: a deklarált irányelvet, 3,5 millióra csökkenteni a munkanélküliek táborát, a szociáldemokrata Gerhard Schröder kancellár aligha tudja teljesíteni. Arról nem is beszélve, hogy az euró bevezetése is drágulást hozott: hét éve nem tapasztalt árszintemelkedés jellemezte a német kiskereskedelmet. Akárhogyan alakul is, lapjelentések szerint a közvélemény már úgy fogalmaz: „Tschüss Wachstum, tschüss Schröder?!”, azaz: Viszlát, növekedés, viszlát, Schröder?!
A német kormánynak persze nem csak a választópolgárral kell megküzdenie. Az Európai Unió ugyanis aggodalommal figyeli az eseményeket, és nemrég Brüsszel levélben figyelmeztette Berlint az uniós fiskális normák betartására. A költségvetési deficit ugyanis tavaly „elszaladt”, és a választások évében, miként az Nyugaton is szokás, bőkezűbb az állam az átlagosnál. (Az EU stabilitási egyezménye alapján a tagállamokban a költségvetés hiánya nem haladhatja meg a három százalékot, középtávon pedig az eurózóna egészének nullszaldós mérleget kell produkálnia.) A német deficit tavaly 2,6 százalékra duzzadt, szemben a tervezett 1,1 százalékkal. A német államháztartás a múlt évet 53,8 milliárd eurós, azaz 2,6 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal zárta. A hazai fogyasztás megfelelő fellendítéséhez ugyanakkor szükség lenne még egy csomó, egyébként csak 2003-ra tervezett adókönnyítés előrehozatalára. A DIW már sürgette is a német kormányt, hogy költségvetési eszközökkel támogassa a növekedést, és hagyja az államháztartási hiányt a GDP három százalékára nőni az idén.
*
Gazdasági szakértők szerint a német keleti tartományok felzárkózási folyamata csak 2005-től kaphat ismét lendületet, és akkor a térség gazdaságának növekedési üteme ismét túlszárnyalja majd Nyugat-Németországét. A hallei gazdaságkutató intézet szerint a gazdasági növekedés utoljára 1995-ben volt erősebb keleten, azóta stagnál a felzárkózási folyamat.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.