A hivatalos gazdasági recesszió kritériuma a bruttó hazai termék (GDP) zsugorodása két egymást követő negyedévben; a múlt esztendő júliusa és szeptembere között ezt „teljesítette” is Németország. Jóllehet a 2001. év utolsó negyedére vonatkozó számításokat csak idén márciusban véglegesíti a német statisztikai hivatal (Destatis), a kutatóintézetek számításai alapján már valószínűsíthető, hogy a növekedés a nulla tartományban maradt abban az időszakban is. Németországban a bővülés mértéke 2000-ben még háromszázalékos volt, a tavalyi esztendőben ez a mutató 0,6 százalékra süllyedt. Piaci elemzők az okok között említik a beruházások viszszaesését, az export lassulását; az Egyesült Államokból (USA) kiinduló globális recessziót, a múlt szeptemberi terrortámadás gazdasági hatását, továbbá az afgán háborút is. Bár a lakossági és közösségi fogyasztás alakulásában megfigyelhetők pozitív folyamatok, a lassulást ezek sem tudták kiegyenlíteni tavaly. A Reuters jelentése alapján a Német Gazdaságkutató Intézet (DIW) 0,6, a Rajna-vesztfáliai Gazdaságkutató Intézet (RIW) pedig 0,8 százalékos növekedést valószínűsít idénre. Némi fellendülésre a második, még inkább a harmadik negyedévben lehet számítani; a berlini DIW gazdaságkutató intézet az amerikai javulással kalkulálva, továbbá az Európai Központi Bank tavalyi kamatcsökkentései nyomán bekövetkező folyamatokra alapozva jósolja ezt. A kutatóintézetek abban egyetértenek: a gazdaságot gyakorlatilag ugyanazok a tényezők húzhatják ki a mostani kátyúból, mint amelyek beletaszították; a világgazdasági, azon belül is elsősorban az amerikai fejlemények.
Hans Eichel pénzügyminiszter fellendülést ígér erre az évre, olyannyira, hogy a vonatkozó kormányjelentés is az Új fellendülés előtt Németország címet viseli. A pénzügyi szaktárca irányítója egyébként a minap óva intett a közadósság növelésétől, mert az veszélyeztetné a pénzügyi uniós tagság egyik feltételét, nevezetesen a háromszázalékos államháztartási deficitkorlátot. A kormány ezentúl csak 0,75 százalékos gazdasági növekedést vár idénre az október óta érvényben tartott 1,25 százalékos célszám helyett. Az MTI jelentése szerint újságíróknak nyilatkozva Eichel később azt mondta, hogy a második fél évben már 2,5-3 százalékos, éves szintre számított gazdasági növekedés várható. Úgy vélte, a pénzügy-politikai környezet megfelelő a fellendüléshez. A jelentés másfél százalékos inflációra számít az idén.
Németországban hét éve a legnagyobb mértékű, 2,5 százalékos volt az évi átlagos drágulás 2001-ben. A kormány egyébként mérsékelt béremelési követelésekre inti a szakszervezeteket, hangsúlyozva, hogy a reálbérek nem növekedhetnek gyorsabban a munka termelékenységénél; a 2,5 százalékos átlagos béremelés reális. Intő jel az is, hogy az Európai Központi Bank elnöke, Wim Duisenberg arra figyelmeztetett: a német bértárgyalások eredményei miatt a bank esetleg nemhogy nem csökkentheti tovább a kamatait, hanem egyenest kamatemelésre kényszerülhet. A kormányzati előrejelzés szerint az idén átlagosan 9,5 százalékos munkanélküliség várható, azaz éves átlagban 3,99 millióan lesznek munka nélkül. A német munkaügyi hivatal korábbi előrejelzése szerint a munkanélküliek száma januárban meghaladta a négymilliót Németországban.
Nagy kérdés, miként is hatnak a negatív gazdasági folyamatok a szeptemberben esedékes választásokra. Annyi bizonyos: a deklarált irányelvet, 3,5 millióra csökkenteni a munkanélküliek táborát, a szociáldemokrata Gerhard Schröder kancellár aligha tudja teljesíteni. Arról nem is beszélve, hogy az euró bevezetése is drágulást hozott: hét éve nem tapasztalt árszintemelkedés jellemezte a német kiskereskedelmet. Akárhogyan alakul is, lapjelentések szerint a közvélemény már úgy fogalmaz: „Tschüss Wachstum, tschüss Schröder?!”, azaz: Viszlát, növekedés, viszlát, Schröder?!
A német kormánynak persze nem csak a választópolgárral kell megküzdenie. Az Európai Unió ugyanis aggodalommal figyeli az eseményeket, és nemrég Brüsszel levélben figyelmeztette Berlint az uniós fiskális normák betartására. A költségvetési deficit ugyanis tavaly „elszaladt”, és a választások évében, miként az Nyugaton is szokás, bőkezűbb az állam az átlagosnál. (Az EU stabilitási egyezménye alapján a tagállamokban a költségvetés hiánya nem haladhatja meg a három százalékot, középtávon pedig az eurózóna egészének nullszaldós mérleget kell produkálnia.) A német deficit tavaly 2,6 százalékra duzzadt, szemben a tervezett 1,1 százalékkal. A német államháztartás a múlt évet 53,8 milliárd eurós, azaz 2,6 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal zárta. A hazai fogyasztás megfelelő fellendítéséhez ugyanakkor szükség lenne még egy csomó, egyébként csak 2003-ra tervezett adókönnyítés előrehozatalára. A DIW már sürgette is a német kormányt, hogy költségvetési eszközökkel támogassa a növekedést, és hagyja az államháztartási hiányt a GDP három százalékára nőni az idén.
*
Gazdasági szakértők szerint a német keleti tartományok felzárkózási folyamata csak 2005-től kaphat ismét lendületet, és akkor a térség gazdaságának növekedési üteme ismét túlszárnyalja majd Nyugat-Németországét. A hallei gazdaságkutató intézet szerint a gazdasági növekedés utoljára 1995-ben volt erősebb keleten, azóta stagnál a felzárkózási folyamat.
Kiderült, hogyan történt a kettős tehervonat-baleset Komáromnál