Nemrég hozták nyilvánosságra a nyugdíjasokra vonatkozó fogyasztói árindexet. Azóta több érdekvédő szervezet kifogásolta a számítás módszertanát. Elképzelhetőnek tart változtatást?
– Amikor elkezdtük számolni az inflációt, sejtettük, hogy nem lesz mindenki elégedett az adatokkal. Bár a téma jelentőségéhez képest még így is kevés volt a kritikai észrevétel. A nyugdíjasok egy hárommilliós heterogén közösséget alkotnak. Városiak és falusiak, alacsony és magasabb nyugdíjjal rendelkezők, egyedül élők és családosok alkotják. Beletartoznak azok is, akik a nyugdíj mellett munkát végeznek. Nekünk pedig egy átlagos indexet kellett kiszámolnunk.
– A kifogás úgy szólt: nem vették figyelembe elég nagy súllyal, hogy a nyugdíjasok között sok az egyedül élő. Vizsgálták-e azt, hogy a nyugdíjas-társadalmon belül ők milyen arányt képviselnek?
– A felmérés reprezentatív mintavételen alapszik, tehát akkora súllyal vettük figyelembe az egyedül élők fogyasztási szokásait, amekkora a súlyuk a társadalomban. Nem tartom kizártnak, hogy később a nyugdíjas-társadalmon belül több, akár három-négy részindexet is számítsunk. Így pontosabb képet kapnánk a különböző nyugdíjascsoportok fogyasztási szokásairól.
– A kormány az idei kiegészítő nyugdíjemelést már a rájuk vonatkozó inflációs adat alapján határozná meg. A részindexeket mire használnák?
– Ez arra jó, hogy megmutassa a különböző nyugdíjascsoportok fogyasztási szerkezetét. Ezeknek a súlyozott összege ugyanannyi, mint az átlagos árindex.
– A választási kampány egyik központi kérdése a nyugdíjemelés, de más témával kapcsolatban is szívesen hivatkoznak a pártok különböző statisztikai adatokra. Mi a tapasztalata, a politikusok manipulálnak a számokkal?
– Vannak negatív és pozitív tapasztalataink is. Jó néhány esetben találkoztunk olyan kiadványnyal, szórólappal, brosúrával, amelyekben a KSH adataira hivatkoztak. Amikor belenéztünk, azt láttuk, hogy egynegyede sem volt a mi adatunk. A hivatalra való hivatkozás azt sugallja, hogy a számok megbízhatóak.
– Mik a leggyakoribb hibák?
– Gyakori trükk, hogy a KSH adatait más intézmények, marketingcégek adatai, becslései mellé helyezik, és így hasonlítanak össze idősorokat. Nincs világosan elkülönítve, hogy melyik adatnak mi a forrása. Előfordul az is, hogy rossz kategóriákat használnak, vagy nem tüntetik fel, hogy pontosan milyen adatot ismertetnek. Az inflációnál más számot kapunk, ha az éves átlagot számoljuk, és egészen mást, ha az aktuális decemberit az előző év decemberi adatával vetjük össze. A munkanélküliek létszámáról van, aki az általunk közölt, munkát kereső állástalanok számát említi, mások pedig a munkaügyi hivatalok nyilvántartásában szereplő regisztrált állástalanok öszlétszámára hivatkoznak. Itt több százalékpontos eltérés lehet. Az ipari termelésnél sem mindegy, hogy a bruttó termelési indexről vagy a munkanapokkal korrigált adatról beszélünk.
– Mely pártokra jellemző leginkább a szakszerűtlen adatismertetés?
– A statisztikai hivatal közismert függetlenségét kérdőjelezné meg, ha a pártokról kellene véleményt mondani. Nem a mi dolgunk ellenőrizni ezeket a hibákat, persze tudunk róluk, jelzések érkeznek hozzánk.
– Hogyan lépnek fel, ha valaki a nagy nyilvánosság előtt gondatlanul bánik vagy manipulál az adatokkal?
– A tájékoztatási főosztály levélben hívja fel az illetékesek figyelmét, hogy milyen szakmai hibákat követtek el. A mostani választási kampány igazolta, hogy nagy szükség lenne egy etikai bizottságra. Ennek nem a KSH-ban kellene működnie, hanem az Országos Statisztikai Tanács vagy a Magyar Statisztikai Társaság keretein belül. Ez a bizottság minden korlát nélkül, hitelesen fel tudna lépni a pontatlan adathasználattal, hivatkozásokkal szemben, és védhetné a szakmaiság standardjait.
– Milyen jogkörrel rendelkezne az etikai bizottság?
– Valószínűleg nem szabna ki büntetést, fegyvere a nyilvánosság lenne. Ez az etikai bizottság akár a KSH-t, a minisztériumokat és a kutatóintézetek adatszolgáltatásait is megvizsgálhatná.
– Nem lenne kisebb a téves vagy manipulatív következtetések esélye, ha a hivatal nem zárkózna el talán már indoklatlanul sokszor az adatok elemzésétől?
– Valóban fontos lenne a KSH elemzőapparátusának növelése. Mi ismerjük legjobban az adatokat, mi tudjuk, milyen felvételen alapulnak és milyen módszertan alapján készültek. Nekünk kellene megmondanunk, melyek a legfontosabb mutatók egy bizonyos kérdéskör vizsgálatában. Ennek kapcsán el kell ismerni: valóban egy kicsit magára hagyjuk a felhasználókat. Az egyik ok, hogy a rendszerváltás után olyan kiélezett politikai helyzet volt Magyarországon, amelyben a hivatal önvédelemből kevés elemzést készített, csak adatokat közölt, mert így kisebb volt a támadási felület. Az sem elhanyagolható ok, hogy nem tudtuk megfizetni a megfelelő szakembereket.
– Számokkal alátámasztható az a kép, amelyet a különböző politikai erők a KSH adataira hivatkozva festenek az országról?
– Nagy a játéktér, tudjuk azt, hogy egy-egy kérdésre vonatkozóan nagyon sok mutatószám közül lehet választani. A sok szám között biztosan mindig vannak olyanok, amelyek pozitív eredményeket mutatnak, és vannak olyanok, amelyek negatívat. Az sem mindegy, hogy mekkora időintervallumot hasonlítunk össze.
– Az adatközlés gyorsasága mennyiben felel meg az EU-elvárásoknak? A népszámlálás adatait ugyan rendkívül gyorsan közölték, de még mindig vannak olyan számok, amelyeket csak többéves késéssel publikálnak.
– A felhasználói igényekhez képest minden időpont késői. A korábbi adatközlési gyorsasághoz képest viszont nagy az előrelépés. Az uniós elvárásokat elsőként teljesítettük a jelölt országok között, hiszen – egyedüliként – még tavaly befejeztük a mezőgazdasági összeírást, a népszámlálást, valamint a szőlő-gyümölcs összeírást.
– Mekkora ma a magyar hivatal nemzetközi súlya?
– Nemzetközi tekintélyünk egyre nő. Jól jelzi ezt, hogy az EU leendő statisztikai rendszerének kialakítására hivatott magas szintű rendezvénysorozatból a csatlakozásra váró országok közös álláspontjának kialakítására hivatott fórumot e héten Budapesten rendeztük. Az értekezleten részt vett valamennyi csatlakozásra közvetlenül esélyes ország, így többek között Lengyelország, Csehország, Szlovákia és a balti államok is. Komoly szakmai siker, hogy Magyarország vezető szerepével alakult ki teljes konszenzus a leendő statisztikai rendszerünk struktúrájáról.
origo.hu
Összeverték a románok, mert magyar - videó
