Erős magyarságtudat Székelyföldön

A Székelyföldön és a Kárpátalján élő fiatalok magyarságtudata a legerősebb, míg a felvidéki, belső-erdélyi és a vajdasági 15–29 éves magyaroknak átlagosan 10 százaléka már csak európainak, vagy a többségi nemzethez tartozónak érzi magát – állapítja meg az a mintegy hatezer határainkon túl élő magyar fiatal válaszaiból született kutatás, amelyet az ifjúsági tárca megbízásából több kutatóintézet végzett a Kárpát-medencében. A Mozaik 2001 elnevezésű felmérés drámai megállapítása, hogy a vajdasági magyar fiatalok közel 40 százaléka használt már valamilyen kábítószert.

A Mozaik 2001 elnevezésű kutatás célja az volt, hogy a határon túli magyar fiatalok anyagi és kulturális erőforrásairól, életmódjáról, értékrendszeréről képet alkosson. A reprezentatív felmérés a Felvidékre, Kárpátaljára, a Belső-Erdély–Partium–Bánát régióra, Székelyföldre, valamint a Vajdaságra terjedt ki.
Különös megállapítása a kutatásnak, hogy a vajdasági magyar fiatalok közel 40 százaléka használt már valamilyen kábítószert. Elsősorban a középső korosztály (20–24 év) próbált ki már drogot, ami összefüggésbe hozható azzal is, hogy a háborús évek problémái őket érintették a legintenzívebben, méghozzá a legnehezebb serdülő korban. A Felvidéken a kábítószert kipróbálók aránya 19, Kárpátalján 8, Belső-Erdélyben 7, Székelyföldön 3, Magyarországon 7 százalék.
A kutatás megállapította azt is, hogy a határon túli magyar fiatalok számára a munkanélküliség az egyik legfontosabb probléma; a pénztelenséget második, harmadik helyen említik. Ezek a válaszok nagyon hasonlítanak az anyaországbeli 15–29 évesek véleményéhez.
A vizsgált régiók fiataljai körében meghatározó jelentőségű az adott területhez való tartozás (például székelyföldi vagy kárpátaljai magyarnak tartják magukat), de a térségekben a megkérdezettek legalább egyharmada egyszerűen magyarnak vallja magát. Kárpátalján és Székelyföldön nem volt olyan válaszadó, aki ne tartotta volna magát valamilyen módon magyarnak, Felvidéken, Belső-Erdélyben és a Vajdaságban mintegy 10 százaléka a válaszadóknak európainak vagy a többségi nemzethez tartozónak nevezte önmagát.
A kutatás során a kérdezőbiztosok rákérdeztek, hogy a fiatalok országuk Európai Unióhoz való csatlakozására mely dátumot tartják a legvalószínűbbnek. A szlovákiai magyar fiatalok legnagyobb része úgy gondolja, hogy országa 2010-ig csatlakozhat az EU-hoz. Mintegy hat százalékuk szerint azonban Szlovákia soha nem lesz tagja a szövetségnek. A legtöbb válasz a Vajdaságban is a 2010-es dátumra érkezett, de nagyon sokan jelölték meg a 2020-as időpontot is. A Délvidéken öt százalékot tesz ki azoknak az aránya, akik szerint Jugoszlávia soha nem lesz tagja az EU-nak. A kárpátaljai fiatalok vélekedése megegyezik a vajdasági magyarokéval, azzal a kitétellel, hogy ebben a térségben vannak a legnagyobb arányban (14 százalékban) azok, akik szerint Ukrajna soha nem lesz tagja az egységes Európának.
A Belső-Erdélyben lakó magyar 15–29 évesek szerint országuk 2016-ban lesz tagja az EU-nak. Székelyföldön a legtöbbet említett dátum – mint az összes többi régióban – 2010. A kutatás részletes adatait szombaton mutatják be a hetedik, ezúttal Budapesten tartandó magyar ifjúsági konferencia ülésén.