Kire szavazzanak a környezetvédők?

Nem pusztán környezetvédelmi kérdés a 12 pont nagy része, hanem olyan célok megfogalmazása, amelyek az egész társadalom javát szolgálnák – kommentálta Lányi András író, a Védegylet szóvivője a „zöld 12 pontot”. A Védegylet a közelmúltban háromrészes környezetvédelmi vitasorozatot tartott a Ló kérdez címmel, a legnagyobb ellenzéki és kormánypárt képviselőinek részvételével. Az ötlet alapja – tudtuk meg – az volt, hogy szembesítsék az érdeklődőket a pártok környezetpolitikai elgondolásaival. Az író szerint 1998-ban komoly tétje volt a választásoknak, akkor ugyanis csak a Fidesz tudta biztosítani, hogy ne épüljön gát a Dunán. – Most sokkal árnyaltabb a helyzet, ilyen egyértelmű elköteleződésre nincs okunk. A legfontosabb zöld célokat egyik parlamentbe jutásra esélyes párt sem hozta közelebb a megvalósuláshoz. Inkább az a kérdés, hogy az egyes pártokon belül mennyire válnak hangadóvá azok a politikusok, akik jelentőséget tulajdonítanak a 12 pontban is rögzített szempontoknak – vélekedett. Lányi András szerint rossz úton haladunk: A többség a multinacionális cégek és a felső elit kezében tartott média agymosásának köszönhetően ma arra szavaz, aki megígéri, hogy az autópálya a faluja határában épül fel, és nem gondolnak sem a gólyákra, sem a békákra, sem pedig a levegő minőségére. – Valahol azt írtam egy könyvemben, hogy nem a hatalmat kell megragadni, hanem az emberek képzeletét. Ez praktikusan egy szemléleti fodulatot jelent. Ahhoz, hogy ez az életmódban, a gazdálkodásban bekövetkezzen, másképp kell gondolnunk a saját boldogulásunkra.

A Védegylet 12 pontja
1. Törvényt a jövő nemzedékek országgyűlési biztosáról! Az emberhez méltó élet természeti és kulturális feltételeinek megőrzését az utánunk jövők számára.
2. Az egészséges környezethez való alkotmányos jog következetes érvényesítését! Az élővilág iránti tisztelet helyreállítását. A természetközeli élőlénytársulások védelmét.
3. Lokalizációt – a globalizáció ellensúlyozására! A helyi források ökológiailag fenntartható használatának elsőbbséget biztosító fejlesztési politikát.
4. Jólétet – önpusztítás nélkül! A félrevezető gazdasági növekedési mutatókkal igazolt rablógazdálkodás, pazarlás és kényszerfogyasztás rendszerének felszámolását.
5. Semmit rólunk – nélkülünk! A politikai és gazdasági döntések nyilvánosságának kiszélesítését. A köztestületek működésének társadalmi ellenőrzését. A helyi népszavazások már 25%-os részvételi arány mellett legyenek érvényesek.
6. Környezetbarát támogatáspolitikát! Gazdasági tevékenységek költségvetési támogatása helyett közvetlenül a közcélok teljesüléséhez kapcsolódó támogatási politikát. A termőtalaj védelmét. A megújuló energiaforrások használatának ösztönzését. Az áttérést anyag- és energiatakarékos technológiákra. A hulladék újrahasznosítását. Az egészséget és az ökorendszereket veszélyeztető vegyszerek kiszorítását.
7. Zöld adóreformot! A jövedelmeket és a foglalkoztatást terhelő adók és járulékok mérséklését. A természeti források megújulási képességét meghaladó használat fokozott adóztatását. A szélsőséges társadalmi egyenlőtlenségek mérséklését.
8. Egyenlő bánásmódot a hazai gazdálkodóknak! A nemzetközi nagyvállalatok milliárdos adókedvezményeinek felülvizsgálatát. A piacszerzés helyett a helyi értékesítés és munkahelyteremtés támogatását.
9. Pártoktól független közhivatalokat és köztisztviselőket! Pártszolgálati és pénzszolgálati média helyett a tömegtájékoztatás közszolgálati jellegének és színvonalának megteremtését.
10. A telekspekuláció megfékezését! A fővárost és az agglomerációt fojtogató, kormányzati és önkormányzati támogatást élvező telekspekuláció megállítását, a zsúfoltság enyhítését. A regionális központok fejlesztését a budapesti agglomerációra nehezedő nyomás enyhítése érdekében.
11. Autópálya helyett vasutat! Autópálya-építés helyett a vasút, villamos, HÉV, tömegközlekedés, bicikliutak fejlesztését. A súlyosan környezetszennyező, egészségrongáló, betegségeket okozó gépkocsi- és teherautó-forgalom csillapítását.
12. Környezetbarát külpolitikát! A globális környezeti katasztrófa elhárításának tennivalói élvezzenek elsőbbséget a magyar külpolitika céljai között. Szomszédainkkal együttműködve, a kölcsönös felelősségvállalás alapján törekedjünk a határokon átnyúló környezeti ártalmak csökkentésére.