Brüsszelben összezárt a baloldal: Dobrev Kláráék mentették meg Magyar Pétert

Az Európai Parlament úgy döntött, hogy nem függeszti fel Magyar Péter, Dobrev Klára és Ilaria Salis mentelmi jogát, noha mindhármuk esetében folyamatban lévő jogi eljárások indokolták volna a lépést. A döntés politikai vihart kavart, és sokan úgy látják, hogy Brüsszel ismét kettős mércét alkalmazott, amikor a baloldali politikusok esetében politikai szempontokat helyezett a jog elé.

Magyar Péter Fotó: ATTILA KISBENEDEK Forrás: AFP

Brüsszel ismét kettős mércét mutatott: az Európai Parlament baloldali többsége elutasította Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztését. Ennek következtében a Tisza Párt vezetője – Dobrev Klárához és Ilaria Salishoz hasonlóan – továbbra is politikai védettséget élvez. A döntés politikai alku eredménye, amely jól mutatja, hogy az Európai Parlament ideológiai alapon hoz ítéletet a Magyarországhoz kötődő ügyekben. A Tisza Párt vezetője így továbbra is mentelmi védelmet élvez, miközben a kormánypárti értékelés szerint Brüsszel a baloldali szövetségeseit próbálja megóvni az elszámoltathatóságtól.

Magyar Péter (Fotó: FERENC ISZA / AFP)

Dobrev Klára és Magyar Péter politikailag egymást védte meg a brüsszeli színtéren – a baloldali összezárás újabb példájaként.

Magyar Pétert a baloldal mentette meg

„Dobrev Klára és a baloldal tevékenyen közreműködött abban, hogy a Tisza Párt vezetője megtarthassa mentelmi jogát. A szavazás jól mutatja, hogy az uniós intézmények ismét kettős mércét alkalmaznak” – mondta a Magyar Nemzetnek Kiszelly Zoltán, a Századvég Alapítvány politikai elemzési igazgatója. Hozzátette: „Magyar Péter megvédése nem volt önzetlen, hiszen a Tisza Párt programja olyan lépéseket tartalmaz, mint Ukrajna feltétel nélküli támogatása, a migránstáborok megnyitása, a rezsicsökkentés kivezetése és a progresszív adózás bevezetése – vagyis lényegében az Európai Néppárt irányvonalát követné Magyarországon.”

Lomnici Zoltán alkotmányjogász szerint, „a brüsszeli döntés nem csupán két képviselő személyes ügyéről szól, hanem arról, hogy milyen irányt vesz az Európai Parlament jogalkalmazási gyakorlata, és ennek milyen következményei lehetnek Magyarország számára.” 

Ha Magyar Pétert védi, azzal azt az üzenetet közvetíti, hogy a politikai lojalitás felülírhatja a törvény előtti egyenlőséget, ami tovább növelheti a magyar társadalom euroszkepticizmusát és gyengítheti az EU intézményeibe vetett bizalmat. Ha viszont Salist kiadják, azzal hallgatólagosan elismerik a magyar igazságszolgáltatás működőképességét, ami élesen szembemegy az eddigi brüsszeli kritikákkal

– fejtette ki véleményét Lomnici Zoltán a Magyar Nemzetnek. Hozzátette, hogy az Európai Unió Alapjogi Chartájának preambuluma kiemeli, hogy az unió a demokrácia és a jogállamiság elveire támaszkodik, ezért különösen fontos a két ügy kimenetele, mert az mutatja meg, hogy Brüsszel kész-e valóban érvényt szerezni ezeknek az alapelveknek vagy politikai lojalitás alapján alkalmaz kettős mércét a tagállamokkal és a képviselőkkel szemben. 

Magyar Péter ráadásul egy olyan, a baloldal és néppárti többség által kötött politikai alku részeként kapott felmentést a felelősségvállalás alól, amelyben a Tisza Párt elnökének sorsát egy antifás bűnözőével kötötték össze – ilyen szégyenletes alkuba magyar politikusnak még nem kellett az unióhoz történő csatlakozásunk óta beletörődnie

– mutatott rá Lomnici Zoltán.

A szakértő kiemelte:

Az Európai Parlament döntése, mellyel a Tisza Párt elnökének mentelmi jogát fenntartotta, komoly jogi és politikai aggályokat is felvet. Bár az EP eljárási szabályzatának 5. cikk 2. pontja rögzíti, hogy a parlamenti mentelmi jog nem a képviselők személyes kiváltsága, hanem a teljes parlament és az egyes képviselők függetlenségének biztosítéka, e konkrét ügyben ez a rendelkezés a politikai szimpátiák védelmének eszközévé torzult.

Lomnici Zoltán hangsúlyozta: „Ha egy képviselő kijelentése nem a parlamenti feladatkörével összefüggésben történik, és nem közérdekű politikai véleménynyilvánítás, akkor nem élvezhet mentelmet. E logika szerint a Tisza Párt elnöke ellen indult lopási és rágalmazási eljárások (amelyek nem politikai, hanem személyes cselekményekhez kötődnek) nem tartozhatnának a mentelmi jog védelme alá.”

A jogász szerint az is árulkodó, 

hogy a brüsszeli baloldali frakciók, köztük Dobrev Klára pártja, a Demokratikus Koalíció egységesen a mentelmi jog meghagyása mellett szavaztak. Ez a döntés politikai szövetséget sejtet a Tisza Párt elnöke és a brüsszeli baloldal között, amely túlmutat a jogi mérlegelésen.

Lomnici Zoltán aláhúzta: „Miközben az Európai Parlament jogi szakbizottsága formálisan a fumus persecutionis elvére hivatkozott, a szavazás valójában ideológiai összezárást tükröz. A baloldali képviselők védelmet nyújtottak a Tisza Párt elnökének, aki egyre nyíltabban képviseli az uniós irányvonalat a magyar kormány szuverenista politikájával szemben”.

Borítókép: Magyar Péter (Fotó: AFP)