Többféle módon segít az anyaország

A határon túli magyar fiatalok kultúrafogyasztásában is erős amerikanizálódás figyelhető meg – hangzott el a Kárpát-medencében élő, 15–29 éves magyarokra kiterjedő kutatás ismertetése során a Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK) szombati ülésén. A rendezvényen a határon túli és az anyaországbeli fiatalok szervezeteinek képviselői találkoztak.

Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter a fórumon arra hívta fel a figyelmet, hogy a határon átívelő nemzeti egyesítés folyamata európai gyakorlat. Mint mondta: Magyarországnak az uniós csatlakozással tízmilliós lélekszámú országból tizenötmilliós nemzetté kell válnia.
A kedvezménytörvény mellett az eddigi jelentősebb eredmények között említette, hogy az ifjúsági tárca pályázati formában, illetve ettől az évtől normatív támogatással segíti a határon túli magyar közösségek működését. Deutsch Tamás szerint rövidesen elindul a Márai-program is, amelynek célja, hogy a határon túli felsőoktatási intézményekben tanulók Magyarországon szerezhessenek szakmai gyakorlatot.
– A MIK-nek és a kedvezménytörvénynek azonos a szellemisége, mindkettő a határon átívelő nemzetegyesítést szolgálja – mondta Tőkés László református püspök. Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke azon várakozásának adott hangot, hogy hazánk uniós csatlakozásával a határon túli magyaroknak lehetőség nyílik majd a kettős állampolgárság megszerzésére.
A MIK ülésén ismertették a Mozaik 2001 címmel indított kutatást, amelyet a Nemzeti Ifjúságkutató Intézet végzett tudományos műhelyek segítségével Felvidék, Kárpátalja, Belső-Erdély, Székelyföld és a Vajdaság 15–29 év közötti fiataljai között.
Bauer Béla, az intézet vezetője elmondta: a határon túli fiatalok legnagyobb problémaként – anyaországbeli társaikhoz hasonlóan – a munkanélküliséget és a pénztelenséget említik. A két legfontosabb értéknek a családot és a saját jövőt tekintik. A politika iránti érdeklődésük minden régióban alacsony. Hozzátette: a határon túl is megfigyelhető a kultúrafogyasztás amerikanizálódása. Mint azt pénteki lapszámunkban megírtuk: az adatok szerint a Székelyföldön és a Kárpátalján élő fiatalok magyarságtudata a legerősebb, míg a felvidéki, a belső-erdélyi és a vajdasági 15–29 éves magyaroknak átlagosan tíz százaléka már csak európainak vagy a többségi nemzethez tartozónak érzi magát.
Drámai megállapítást is hozott a kutatás: a vajdasági magyar tizen- és huszonévesek 40 százaléka használt már valamilyen kábítószert, míg Magyarországon ez az arány hét százalék.