A nyugdíjemelés mértékét a tárgyévre tervezett makrogazdasági adatok alapján kell meghatároznia a kormánynak. Egészen pontosan a várható fogyasztói árindex és a nettó átlagkereset-emelkedés átlaga adja meg az emelés mértékét. Az idei évben a kormány 5 százalékos inflációval és 8,4 százalékos nettó átlagkereset-emelkedéssel számolt, ami (50-50 százalékukat összeadva) januárban 6,7 százalékos nyugdíjemelést tett volna szükségessé. Az ellátások ténylegesen 9,7 százalékkal emelkedtek, mert az Országgyűlés a kabinet egyetértésével a kétéves költségvetésben a törvény által előírthoz képest további 3 százalékos emelést hagyott jóvá. Függetlenül a makrogazdasági adatok alakulásától, már az előre vetítette az egy százalék körüli kiegészítést, hogy a tb-nyugdíjtörvény módosítása szerint a nyugdíjas rétegre számított fogyasztói árindexet kell figyelembe venni, ha az kedvezőbb az idősek számára.
A kutatóintézetek most közzétett makrogazdasági prognózisai ennél nagyobb kiegészítés szükségességét vetítik előre. Az inflációra vonatkozóan az Ecostat 5,8 százalékot, a Pénzügykutató 5,3, a Kopint-Datorg 5,6, a GKI pedig 5,7 százalékot prognosztizál, átlagosan ez 5,6 százalék. A nettó átlagkereset-emelkedést pedig 15 százalék körülire becsülik. Az adatokból kiderül: az idei nyugdíjemelésnek a kormány által adott plusz 3 százalékkal együtt a januári 9,7 százalék helyett 11,3 százalékot kellene elérnie. A jogszabály szerint a kiegészítés novemberben jár, de hamarabb is kifizethető. A kormány makrogazdasági prognózisai nemcsak az idén, hanem 2001-ben és 2000-ben is elmaradtak a tényleges számoktól. A nyugdíjasok mindkét évben kamatostól kapták meg a kiegészítést.
origo.hu
Éhbérért kényszerített munkára embereket egy román banda Budapesten, a TEK is kivonult
