Büntetik a szemetelőket

A jegyzők az idei évtől hulladékgazdálkodási bírságot vethetnek ki a szemetelőkre, a települési hulladékok gyűjtésére, átadására vonatkozó kötelezettségek megszegése esetén. A bírság akkor is kiszabható, ha a tulajdonos nem tesz eleget a szelektív gyűjtésre vagy a közterület tisztán tartására vonatkozó önkormányzati rendelkezéseknek. A szabálytalan hulladékgazdálkodást büntetheti az illetékes környezetvédelmi felügyelőség, valamint a környezet és természetvédelmi főfelügyelőség is. A jegyzők egy új kvótarendszer alapján állapíthatják meg a bírság mértékét, amely súlyos esetekben akár egymillió forint is lehet.

Egy január elsejétől érvényes kormányrendelet szerint a jegyzők által is kiszabható hulladékgazdálkodási bírság a településeken és a kerületekben. Ennek mértékét egy alapbírság és egy szorzószám segítségével számítják ki; az alapbírság öszszege hatezer és egymillió forint között változhat. A hatezer forintot akkor vehetik figyelembe, ha a környezet veszélyeztetésével és károsításával nem járó jogsértésről van szó. Az alapbírság a hulladékok jogellenes külföldre szállításánál a legmagasabb: a nem veszélyes kategóriánál ennek összege 200 ezer, a veszélyes minősítésnél egymillió forint.
– Az alapbírsághoz rendelt szorzószám a hulladék jellegét és mennyiségét fejezi ki. A különböző súlyú tevékenységek kategóriái szerint állapítják meg az alapbírság öszszegét, a szorzószámot pedig a hulladék fajtája, mennyisége, veszélyessége befolyásolja, de a rendelet figyelembe veszi azt is, hogy hol követték el a szennyezést – tudtuk meg Rábai Attilától, a Környezetvédelmi Minisztérium munkatársától.
A természet- vagy a vízvédelmi területeken például súlyosabban büntetik az illegális hulladéklerakást. Az sem mindegy, hogy a bírságoltak hányadik alkalommal követik el a károkozást.
Csökkentett, 1500 és 50 ezer forint közötti bírságot szabhatnak ki a jegyzők, ha a hulladék mennyisége alacsony, vagy ha a jogsértés nem jár együtt a környezet veszélyeztetésével, szennyezésével, károsításával, illetve nem ismétlődő károkozásról van szó.
A szankció teljes összege azt az önkormányzatot illeti meg, amelynek területén a jogsértést elkövették. A környezetvédelmi felügyelőség által a kerületi vagy települési önkormányzat területén jogerősen kiszabott bírságból befolyó összeg harminc százalékát kell átadni a helyhatóság részére.
– Ilyen jogosítványai eddig is voltak a jegyzőknek, de a díjtételben és az eljárásjogban változásokat hozott a szabályozás – szögezte le Szilágyi László, a Hulladék Munkaszövetség (Humusz) képviselője. A környezetvédő szerint eddig sem a jogszabályokkal voltak gondok, hanem az eljárás hatékonyságával. Számos esetben ugyanis vétlen az ingatlan tulajdonosa, ha a telkén elhelyezik a szemetet. Nyomozati jogosítványokkal viszont nem rendelkeznek a hatóságok. Szilágyi László állítása szerint a lerakott hulladékok feléről ki lehetne deríteni, hogy honnan származik, így valóban a jogsértőt bírságolhatnák meg. Szükség lenne egy pénzalapra is, ahová a tulajdonosok pályázhatnának az elszállítás költségeinek előteremtéséhez.
– Az új rendelet alapján már két tulajdonost felszólítottunk az ingatlanján található szemét elszállítására, és valószínűleg ennek hatása is lesz, mert az esetek nyolcvan százalékában már a határozat kiküldése eredményes a magánszemélyeknél – mondta Fazekas György, a XVII. kerület városigazgatási irodájának vezetője. Szerinte a gondok inkább a gazdálkodó szervezetekkel adódnak, mert ellenük jóval nehezebb és időigényesebb az eljárás. Sokszor azonban nem a tulajdonos tehet a szemetelésről.
– Vannak notórius „szemétgyűjtő” telkek Csepelen is, és ezek ellen rendszeresen fellép a felügyelőség vagy az önkormányzat – közölte Szommer Tamás, a XXI. kerület környezetvédelmi ügyintézője, aki elmondta: az ingatlantulajdonosoknak kell állniuk az elszállítás költségeit, ha nem bizonyították be, hogy más volt a szennyező. A tulajdonosok a jegyző felszólítását komolyan is veszik. Nemrég például a Csőgyár utcában takarítottak ki egy telket hatszázezer forintért. Az ügyintéző elismerte, hogy hiányt pótol az új rendelet, hiszen így nagyobb lehetősége nyílik az önkormányzatnak a települési hulladékot tartalmazó ingatlanok tulajdonosainak megbüntetésére. A mások tulajdonán szemetelők tettenérése azonban továbbra is gondot okoz.
Budafok-Tétényben leginkább a lakossági bejelentések alapján tudnak eljárni a szemetelőkkel szemben, mert a főváros által delegált közterület-felügyelők ritkán jelennek meg a kerületben, és nem elsősorban a hulladéklerakókat figyelik – tudtuk meg Pölös Gézától, a városrész jegyzőjétől, aki jónak tartja a rendeletet, de szerinte az eszközök és a létszám fejlesztéséhez pénzt is kellene biztosítani a kerületeknek az eljárás hatékonyságához. A XXII. kerületben is jellemző, hogy általában nem az ingatlantulajdonosok a jogsértők, a hatóság felszólítására azonban kénytelenek eltakarítani a hulladékot a telkükről, mert nem tudják bizonyítani, hogy az másoktól származik.