Egy Fidesz közeli lenyúlás

Nem akármilyen hírrel állt elő a minap a Népszabadság: a távozó kormány oktatási minisztere búcsúzóul a „szakképzési alapból csaknem hárommilliárd forintot ítélt oda főként Fideszhez közeli munkáltatói szervezeteknek”. A címoldalon közölt írás egy személyt konkrétan meg is nevezett a mélypolgári ármánykodók közül, mégpedig Bihall Tamást, a Borsod Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökét, aki „három elnyert pályázat előterjesztőjeként is szerepel”. Csak a „tanulószerződéssel kapcsolatos tanácsadási tevékenység 2002–2003. évi támogatására a miniszter 125,952 millió forintot ítélt oda” – borzongatta meg a közpénzek elköltésének tisztaságáért aggódó olvasóinak kedélyét a Népszabaság.
A Fidesz közeli Bihall és többi, meg nem nevezett társa mohóságának híre persze nem maradt visszhang nélkül. – A jelenlegi kormány nem polgári módon készül a váltásra, hanem, mint az országból távozó orosz hadsereg: leszereli az ablakokat, a csapokat, és kifosztott épületeket hagy hátra – sietett leszögezni a cikk megjelenésének napján Magyar Bálint, az oktatási miniszteri poszt várományosa, egyben a közpénzekért a Népszabadság szerkesztőinél is jobban aggódó szabad demokraták ügyvivője.
Azt most hagyjuk, hogy csupán egy előterjesztésről van szó, Pálinkás József miniszter ugyanis egyáltalán nem hozott döntést a kérdéses támogatásokról (erről bővebben szerdai cikkünkben olvashattak), inkább vizsgáljuk meg közelebbről: kicsoda is valójában Bihall Tamás, a polgári túlélési zugkasszák állítólagos borsodi őrzője?
Bihall Tamás a Horn-kormány éveit az első nagy olajszőkítési botrányban elhíresült Energol Rt. egyik fő beszállítója, az ETL Rt. igazgatóságában vészelte át. Konzervatív érzelmeit professzionálisan palástolva, egy botsáska és Bors őrmester furmányos képességeit ötvözve az rt. felügyelőbizottságában olyan személyekkel vette körül magát, mint Karl Imre akkori energetikai kormánybiztos, MSZP-s képviselő vagy Szücs Erika, a szocialista párt országos választmánya gazdasági munkacsoportjának vezetője, továbbá Lippai Lajos volt MSZP-s honatya. Bihall az olajügyek mellett (az ETL Rt. e tevékenységét mostanában veti össze a büntető törvénykönyvvel a Miskolci Városi Bíróság) jól álcázta fideszes kötődését azzal is, hogy a Horn-kabinet alatt elvállalta a területfejlesztési pénzek szétosztását végző megyei tanács alelnöki tisztét. A támogatási összegek kezelését pedig – a baloldal nagyobb megtévesztése kedvéért – a Rákóczi Bankra bízták, amelyet a már említett szocialista gazdasági szakember, Szücs Erika igazgatott.
Ám bármilyen fondorlatos módon álcázta is magát Bihall úr, az oknyomozásban nyilván a következő négy évben is élen járó Népszabadság szemfüles újságíróját nem tudta megtéveszteni. Vagy talán mégis inkább arról lehet szó, hogy az Orbán-kormány elleni végtelenített kampányban a prekoncepció ismét legyűrte a tényeket. Ha így folytatják, a végén még Tocsik Mártáról is kiderülhet, hogy valójában Fidesz közeli és csak az MSZP–SZDSZ-koalíció körüli botránykeltés érdekében utalt át százmilliókat a Boldvai László és Budai György által kijelölt cégeknek.