Moszkva beleegyezése nélkül is eladhatja a bécsi Meinl Banknak az orosz államadósság egy részét a magyar kormány – vélekedett kérdésünkre Csaba László közgazdász, egyetemi tanár. A terület szakértőjét arra kértük, hogy értékelje Szergej Kolotuhin orosz pénzügyminiszter-helyettes egy laptársunk által idézett kijelentését. Kolotuhin a Népszabadság szerint ugyanis levélben azt közölte magyar partnerével, hogy kormányuk nem hagyja jóvá a 250 millió dollárnyi, még a szovjet időkből hátramaradt adósság eladását. Emlékezetes: a Meinl Bank 31 százalékos áron kötött szerződést az ÁPV Rt.-vel az adósságra. – A jó modor megkívánja az adós fél értesítését, ám ez tudomásom szerint megtörtént – mondta a közgazdász, hozzátéve: a nemzetközi gyakorlatban nem szokás engedélyeztetni az államadósságok átruházását, főleg, ha már évtizedes, azaz nehezen behajtható tartozásról van szó. Csaba László ugyanakkor érzékeltette: az adós persze nem szokta szeretni, ha a fizetőképességét „leértékelik”, mert ez a büszkeségén túl piacának külső megítélését is rontja. A szakember azt sem zárta ki, hogy az orosz pénzügyminisztérium már kiállította a befogadó nyilatkozatot, csak erről a miniszterhelyettes nem tud. Oroszország kifogásainak tükrében emlékeztetett arra is, hogy Moszkvában eddig nem volt prioritás a magyar adósság törlesztése, hiszen több volt szocialista országgal szemben gördülékenyebben jártak el. Oroszországban továbbá konjunktúra van, így kellő szándék esetén akár egy év alatt is kifizethették volna a teljes adósságot. – A lehetőségek tükrében jó ötlet volt tehát a magyar vezetés részéről a maradék adósság értékesítése – foglalta össze Csaba László.
Eközben a The Moscow Times szerint Richard Perle, az amerikai elnöki adminisztárció egy befolyásos biztonságpolitikai tanácsadója azzal az ötlettel állt elő, hogy „le kellene írni Oroszország szovjet időkből származó adósságait annak érdekében, hogy Moszkva véget vessen problematikus nukleáris együttműködésének Iránnal”. Perle szerint első lépésként arra kéne rávenni az amerikai kormányt és a bankokat, hogy feledkezzenek meg a szovjet tartozásokról. „A következőkben az európai kormányokhoz kéne fordulnunk, hogy gyakoroljanak nyomást bankjaikra” – mondta.
Tavaly év végén Oroszország szovjet időkből fennmaradt teljes adóssága 88 milliárd dollárra rúgott. Ennek többségével a hitelező országokat tömörítő Párizsi Klubnak és a magánhitelezőket összefogó Londoni Klubnak tartozott, az összeg egyharmadával pedig Németországnak. A tartozásállomány mindössze 9 százaléka esik az amerikai államra. Még Maxim Kulikov, a Moszkvában székelő gazdasági szakértő csoport igazgatója is úgy vélekedett a Moscow Timesnak, hogy „sokkal inkább szükség lett volna az adósság elengedésére, amikor Oroszországnak fizetőképességi problémái voltak”. – Miért írná le Európa a pénzforrásként jelentkező orosz adósságtörlesztést, amikor Oroszország az előírt időrend szerint fizeti vissza a hiteleket? – tette föl a kérdést. Detlef Ramsdorf, a Deutsche Bank szóvivője pedig egyenesen azt mondta a moszkvai lapnak: az ötlet, hogy a német kormányzat beavatkozzon a német bankvilág ügyeibe, nevetséges.
Csaba László a Magyar Nemzetnek úgy értékelte az amerikai felvetést: vannak ritka példák egyes államadósságok elengedésére, köztük Lengyelország esete a rendszerváltáskor, vagy olyan országoké, amelyek fizetési mérlege megromlott, gazdaságukat összeomlás, lakosságukat netán éhínség fenyegeti. Az orosz konjunktúra azonban 5-8 százalékos, az ország fizetési mérlege pedig kifejezetten jó. Különösen nem lehet szó olyan átmeneti országok felé fennálló adósságállomány elengedéséről, amilyen például Magyarország. Itthon ugyanis megvan a helye a költségvetésben az orosz adósságdollároknak.
***
Nem publikus adatsor. Az orosz államadóssággal kapcsolatban a résztvevők megállapodása szerint a konkrét ügylet részleteit a felek egymás előzetes hozzájárulása nélkül nem tárhatják fel – közölte Braskó Márta, az ÁPV Rt. ügyvezető igazgatója a napokban az MTI-nek arra a kérdésére, hogy kapott-e értesítést, miszerint az orosz illetékesek nem járulnak hozzá az orosz államadósság eladásához a Meinl AG Banknak. Mint megírtuk, az ÁPV Rt. május 13-án közleményben tudatta, hogy az orosz államadósságból 250 millió dollár követelést 31 százalékon értékesített, amely nemzetközi összehasonlításban is kedvező kondíciónak számít. A privatizációs szervezet azt követően adott tájékoztatást, hogy az orosz államadósság egy részének értékesítéséről szóló döntés megjelent a Határozatok Tárában, és ezzel több napilap is foglalkozott. Az ÁPV akkor hangsúlyozta: a Magyar Köztársaság kormánya az egykori Szovjetunióval szemben keletkezett és az Orosz Föderáció kormánya által 1994. április 1-jén átvállalt követelésének gyors és eredményes realizálása érdekében jóváhagyta a Meinl Bankkal kötendő megállapodást. Ennek értelmében a Meinl Bank a fennálló követelések összegéből 250 millió dollárt vásárol meg 69 százalékos diszázsióval. (T. Zs.)
origo.hu
Sasvári Sándor megrázó vallomása: így tették tönkre a családját
