Közlekedési válságprogram

A főváros nemrégiben nyilvánosságra hozott városfejlesztési koncepcióját kifogásolja több környezetvédő csoport, s különösen a dokumentumnak „A közlekedési krízis oldása” című fejezetével kapcsolatosan vannak fenntartásaik. A civil szervezetek egy része nehezményezte, hogy a főváros a közlekedési gondokat a közutak fejlesztésével kívánja megoldani, háttérbe szorítva a tömegközlekedés javítását. A főváros szerint a közútfejlesztés elengedhetetlen, mert több évtizedes lemaradást kell pótolnia az önkormányzatnak.

A főváros városfejlesztési elképzeléseinek a közlekedési krízist oldásáról szóló része aggasztó megfogalmazásokat tartalmaz – közölte lapunkkal Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke.
Szerinte már a fejezet első mondatai azt sugallják, hogy a közlekedési válságot a közúthálózat további fejlesztésével lehet leküzdeni, pedig annak egyik fő oka éppen az utak szélesítése, hiszen ezzel egyre nagyobb gépkocsiforgalom érkezhet a fővárosba.
A környezetvédők úgy vélik, hogy az útépítések helyett inkább a tömegközlekedés fenntartására kellene fekteteni a hangsúlyt. Állításuk szerint a főváros az elmúlt tizenkét évben nem ebben az irányban gondolkodott, hiszen 2000. évi áron számolva, több mint 340 milliárd forintot vont el a BKV Rt.-től. Ez az egyik fő oka a közösségi közlekedés térvesztésének és a kialakult válságnak.
A koncepció egy része az utasbarát csomópontok kialakításáról beszél, de a civilek szerint esetenként még ott sem alakítottak ki ilyet, ahol erre minden lehetőség megvolt, például a nemrég felújított Etele téren.
Lukács András úgy tudja, hogy a tervezett több száz millió forintba kerülő négyes metrót sem szándékoznak összekapcsolni a meglévő vasúthálózattal.
Jancsa Tibor, a fővárosi önkormányzat közlekedésfejlesztési alosztályának csoportvezetője elismerte, hogy részben igaza van a környezetvédőknek, de úgy véli, hogy a közúthálózat fejlesztésére is szükség van, hiszen az a jelenlegi állapotában működésképtelen.
– Természetesen a BKV Rt. megmentése a legfontosabb feladat, de a mai gépjárműállomány mellett nehéz elképzelni, hogy mindenki a tömegközlekedést venné igénybe – szögezte le a csoportvezető. Szerinte húsz-harminc éves lemaradását kell behoznia a fővárosnak a közutak fejlesztésével, többek között el kell terelni a forgalmat a belső városrészekből a gyűrűs úthálózat kiépítésével, a történelmi városrészek tehermentesítésével, az M0-s autóút befejezésével.
Emellett a közösségi közlekedést javító beruházások sem sikkadhatnak el – jelentette ki Jancsa Tibor, aki az utasbarát csomópontokkal kapcsolatban megjegyezte: a főváros céja, hogy a legrövidebb és komfortérzetet adó átszállást biztosítson ezeken a helyeken, de sok esetben nem működnek együtt a térségben érdekelt beruházók ennek érdekében. Szerinte a gondok forrása, hogy ezeknél a fejlesztéseknél általában nem működik közre olyan beruházási szervezet, amely felülemelkedik a parciális érdekeken.