Korábban a szocialistákminden nyugdíjasnak 19 ezer forintot ígértek, amellyel azt az összeget szeretnék visszapótolni, amelyet szerintük az Orbán-kormány vett el 1999-ben azzal, hogy a törvényi előírásnál kisebb mértékben – 18,4 százalék helyett átlagosan 14,2 százalékkal – emelte a nyugdíjakat. (A különbség abból adódott, hogy 1999-ben nem a nettó átlagkeresetemelkedéssel azonos mértékben emelték az ellátásokat, hanem az inflációt is figyelembe vették). Az emelés egyébként akkor a kisnyugdíjasok javára differenciált volt, 11-25 százalék között mozgott.
Az MSZP-nél most fontolóra vették, hogy az összesen 52 milliárd forintot kitevő „nyugdíjpótlás” során nem 19 ezer forintot juttatnának mindenkinek. A másik lehetőség szerint a juttatás öszszege differenciált lenne, a jelenleg járó nyugdíj nagysága szerint változna.
Aszódi Pál, az Országos Nyugdíjas Polgári Egyesület elnöke szerint ha az MSZP mindenkinek egységesen 19 ezer forintot ígért, akkor annyit is kell kifizetnie, egyébként az ígéret nem volt más, mint kortesfogás. Nem tartaná jó döntésnek, ha százalékos arányban határoznák meg a plusznyugdíj összegét, mert azzal az amúgy is nagyon rossz helyzetben lévő kisnyugdíjasok járnának rosszul.
Másként látja Mihalovits Ervin, a Nyugdíjasok Országos Képviseletének elnöke. Szerinte akkor, amikor a Fidesz nem adta meg a megfelelő mértékű emelést mindenkinek, a legmagasabb nyugdíjban részesülőktől vette el a legtöbbet. Miután azt most már nagyon nehéz lenne kiszámolni, hogy kit mennyivel károsítottak meg és az az évek során összesen mekkora kiesést jelent az illetőnek, ezért azt javasolja, hogy mindenki kapja meg jelenlegi nyugdíjának két heti részét, azaz a felét. Ez néhány milliárddal többe kerülne, mint az MSZP által erre a célra szánt 52 milliárd forint. Azzal viszont mindketten egyetértenek, hogy a pótlásnak be kell épülnie a nyugdíjalapba, hogy a jövő évi emelés bázisát már ez is növelhesse.
***
Tárcaleltár. Elkészült a Szociális és Családügyi Minisztérium elmúlt négyéves tevékenységéről szóló, a kormányzati átadás-átvételhez szükséges dokumentum. A tárcaleltár szerint kiemelt helyet kapott a családtámogatási rendszer átalakítása, amelynek keretében visszaállították a gyedet, bevezették a kiegészítő családi pótlékot és a gyermekek után járó adókedvezményt. Megemlítik: bevezették az egységes fogyatékossági támogatást is. A tárcaleltár kiemeli, hogy az állami gondozásban élő gyermekeknek már több mint 45 százaléka lakik nevelőszülőnél és sokan költözhettek lakásotthonba is. A fogyatékkal élők jelentős része azonban még mindig diákotthonban él, az intézmények átalakítása a szükségesnél lassabban halad. Eredménynek tekintik a nyugdíjak előző kormány idején bekövetkezett 12 százalékos reálérték-vesztésének visszapótlását – jelentette az MTI.
origo.hu
Magyar Péter eltűnt, nem jelent meg a meghirdetett programján
