Bitskey: Nincs szükség Mádl beavatkozására

Az alkotmány abban az esetben ad az államfőnek önálló politikai döntési jogosítványt, ha az államszervezet demokratikus működésében súlyos zavar támad, amelynek elhárítása a köztársasági elnök beavatkozását igényli. A Medgyessy Péter miniszterelnök kémelhárító múltjával kapcsolatos ügy azonban nem idézett elő ilyen helyzetet – mondta lapunknak Bitskey Botond, a Köztársasági Elnöki Hivatal alkotmányügyi és jogi főosztályvezetője.
Mint fogalmazott, a kormánygépezetben nincs patthelyzet, a kormánykoalíciónak biztosított a többsége az Országgyűlésben, a miniszterelnök nem mondott le posztjáról, s egyik parlamenti frakció sem nyújtott be konstruktív bizalmatlansági indítványt a történtek miatt, bár ez utóbbi esetben a köztársasági elnöknek nincs is aktív alkotmányjogi szerepe.
Az, hogy fellángolt egy politikai vita, amely többek szerint egy koalíciós megingást is előidézett, önmagában nem ad okot arra, hogy Mádl Ferenc fellépjen az ügyben – vélekedett Bitskey Botond.
Felmerült az a kérdés is, írhat-e ki az államfő népszavazást az üggyel kapcsolatban. A népszavazásra vonatkozó törvényi rendelkezések ezzel kapcsolatban teljesen egyértelműek – mondta. A köztársasági elnök népszavazást csupán kezdeményezhet, a kiírás az Országgyűlés hatásköre, de olyan kérdésben, amely közvetlenül érinti a kormány megbízását, nem lehet népszavazást tartani.
Kérdésünkre hozzátette, az alkotmány nem ad arra külön jogosítványt, bár nem is tiltja, hogy bizonyos esetekben morális iránymutatást adva szólaljon meg a köztársasági elnök.
– Az államfő közjogi jogosítványa és alkotmányjogi státusa azt jelenti, hogy a köztársasági elnöknek védenie kell a demokratikus államszervezet működését, valamint kifejezni a nemzet egységét – fejtette ki a szakember. Megjegyezte: ez utóbbival nem áll ellentétben, hogy a köztársasági elnök iránymutatást adjon egyes kérdésekben. Az alkotmány szerint azonban olyan nyilatkozatot nem tehet – akár erkölcsi iránymutatás címén sem –, amely erősen megosztja a politikai közéletet, a társadalmat, illetve amely akár a kormányoldal, akár az ellenzék oldaláról nézve állásfoglalásként értelmezhető, a politikai csatározások újabb eszközét szolgáltatva ezzel.
– A köztársasági elnöknek, hasonlóan bárki máshoz, magánemberként meg lehet a maga meggyőződése, irányultsága a politikai viták során felmerülő kérdésekben, azonban minden esetben köteles ezt háttérbe szorítva, a hivatali tisztségének megfelelően megnyilvánulni. Ez adott esetekben morális konfliktust is okozhat a számára – vélekedett Bitskey Botond.