Nagyon remélem, hogy az új kormány sem hátrál ki a rehabilitációs terv mögül – fejtette ki várakozását kérdésünkre a mosonmagyaróvári képviselő, utalva arra, hogy az elképzelést a korábbi kabinet már előzetesen a támogatásáról biztosította, és a tervvel a Győr-Sopron-Moson Megyei Közgyűlés, a helyi önkormányzatok és a vízügyi, illetve a környezetvédelmi szervek is egyetértenek. Pap János azt várja a képviselőktől: a teljes körű rehabilitációs terv kidolgozására azzal a feltétellel kérjék fel a kormányt, hogy abban a legfontosabb cél a Duna elterelése előtti természeti állapot helyreállítása, a felszín alatti ivóvízkincs megóvása és a „felbecsülhetetlen értéket képviselő” fajok kipusztulásának megakadályozása legyen. A javaslat szerint a kabinetnek az anyagi forrásokon túlmenően a „táj fennmaradásának alapját képező, megfelelő mennyiségű vízellátást” is biztosítani kellene. Kérdésünkre, hogy ez miként oldható meg a Duna vízének több mint nyolcvan százalékával a dunacsúnyi zsilipnél kénye-kedvére rendelkező Szlovákia nélkül, a képviselő úgy felelt: a lényeg, hogy a kérdéssel végre foglalkozzon a parlament, illetve addig is történjen valami, amíg Szlovákiával folynak a tárgyalások. Erre kitűnő lehetőséget adna a Mosoni-Duna és a Duna-mellék élő és holtágainak rehabilitálása. Pap javasolja még: a kormány hozza létre a szigetközi nemzeti parkot, illetve egy határátkelőt kishajók számára Dunakiliti közelében. Az utóbbiról három éve már megállapodott a magyar és a szlovák tárgyalódelegáció, az ügyben mégsem történtek lépések.
– Kérdéses, hogy a Mosoni-Duna és a Szigetköz magyar szakaszának ökológiai problémáját meg lehet-e oldani Szlovákia nélkül, az viszont mindenképpen a Duna ügyét szolgálná, ha végre lépéseket tennének a cél érdekében – értékelte Pap János indítványát lapunknak Droppa György, a Duna Kör ügyvivője. Ő úgy véli: nem lehet a szigetközi településekre hárítani azt a kárt, ami a Duna elterelésével az egész országot érte, tehát valóban kormányzati beavatkozásra van szükség a térség problémáinak megoldásához. Droppa szerint a program keretében meg lehetne valósítani a korábban többek között általa kidolgozott, úgynevezett meanderező terv egy részét. Azaz az Öreg-Duna egy korábbi kanyarulatát helyre lehetne állítani. – Ez a csekély ráfordítást igénylő beavatkozás meggyőzhetné a magyar és szlovák vezetést arról, hogy érdemes a Szigetköz rehabilitációját a ma holtágként tengődő régi kanyarulatok felszabadításával megoldani – mondta, hozzátéve: nem segíti az ügyet, hogy a kormány már hetek óta nem gondoskodik az átmenetileg megszüntetett dunai kormánybiztosi poszt utódlásáról és a szlovák féllel való kapcsolattartásról.
origo.hu
Szavaztak az olvasók: ez Magyar Péter legbotrányosabb kijelentése
