Kedd este már másodszorra fordult a rendőrséghez Leslie Gross korábbi budapesti ügyintézője, aki tavalyelőtt éppen azért hagyta ott a vállalkozót, mert egy-egy kárpótlási ügyben a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság és a Postabank Lónyay utcai fiókjának munkatársa is jelezte: gond van az iratokkal. A két hivatal nem tett feljelentést, a névtelenséget kérő hölgyet pedig első ízben – elmondása alapján – azzal utasították el az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Teve utcai panaszirodáján, hogy amerikai állampolgár ellen Magyarországon nem lehet eljárást indítani. A névtelenséget kérő hölgy tegnapelőtt kíséretünkben ismét felkereste a panaszirodát, ahol immár készségesen foglalkoztak az üggyel. A feljelentést felvevő ügyeletes tiszt egyben valószínűsítette, hogy csalás és okirat-hamisítás gyanújával – éppen Gross várható távozása miatt – már ma reggel nyomozás indul.
Garamvölgyi László, az ORFK szóvivője tegnap kérdésünkre közölte is: már foglalkoznak a feljelentéssel, a nyomozás megindítását pedig a BRFK gazdaságvédelmi alosztálya mérlegeli. Dézsi Mihály, a BRFK szóvivője azonban világossá tette: három napjuk van rá, hogy döntsenek a nyomozásról, így egyelőre fölösleges érdeklődni.
– Mindenképpen felelősség terheli a rendőrséget abban az esetben, ha Leslie Grosst a nyomozás megindítása körüli vacillálás miatt nem sikerülne a hatóság elé állítani – vélekedett a Magyar Nemzetnek Futó Barnabás ügyvéd. A neves védő szerint nem kétséges, hogy a vállalkozó ellen Magyarországon kell eljárást kezdeményezni, hiszen a feltételezés szerint magyar adófizetők pénzével és itteni hatóságok megtévesztésével követte el a visszaéléseket. Kitért rá: bár van jogsegélyegyezmény az Egyesült Államok és hazánk között, az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy nagyon nehéz és hosszadalmas „visszahozni” valakit.
A Magyar Nemzet decemberben közölt tényfeltáró riportot a Leslie Gross által elkövetett viszszaélésekről. Akkor írásos bizonyítékok alapján állítottuk: az üzletember több mint ezer, zsidó származása miatt a második világháborúban Magyarországról elhurcolt személy vagy mártírhalált halt egyén hozzátartozójának kártpótlási ügyét kezelte. A meghatalmazott esetenként harmincezer és egymillió forint közötti összegeket vett fel, névleg Amerikában élő jogosultak számára. A központi és a területi kárrendezési irodák által megítélt kárpótlást rendszerint életjáradékra váltotta, így Gross azért utazik hazánkba, hogy hozzájusson a „meghatalmazóinak járó” pénzhez. Informátorunk szerint látogatásai után rendszerint több tíz millió forinttal távozik hazánkból.
Riportunk készítése során a több száz irományból három, véletlenszerűen kiválasztott meghatalmazást írásszakértő elé tártunk. A szakvéleményből kiderült, hogy két iraton a meghatalmazó és a szignót hitelesítő közjegyző aláírása vélhetően egy kéztől származik. Kiderült az is, hogy Gross ügyeiben többnyire fia, Ronald. M. Gross járt el közjegyzőként. Egy másik eljárás dokumentumai alapján pedig azt tudtuk meg, hogy az egyik – banki felhatalmazást adó – személy a megjelölt időpontban már két éve halott volt. A rendőrség számára a tényfeltáró riport önmagában nem volt elegendő ahhoz, hogy lépéseket tegyenek. Átfogó belső vizsgálatot indított ellenben a Központi Kárrendezési Iroda. – A cél elsősorban az volt, hogy tisztázzák: a kérelmek elbírálásakor hibázott-e a hivatal – tudtuk meg Juhász Zoltántól, a hivatal főigazgatójától. Azt is elmondta, hogy a vizsgálat lezárult, az eredményt pedig eljuttatták az igazságügyi tárcához. Értesülésünk szerint a vizsgálat megállapította: rések vannak a rendszerben. Éppen ezért várható, hogy a jövőben szigorításokat vezetnek be. Erre nagy szükség is lesz, hiszen – Bárándy Péter igazságügy-miniszter ígérete szerint – két éven belül rendezik a holokauszt során életüket vesztő személyek hozzátartozóinak járó kártérítéseket. A várakozások szerint ez a tétel személyenként 300–600 ezer forintot jelent majd.
origo.hu
Szavaztak az olvasók: ez Magyar Péter legbotrányosabb kijelentése
