Egyaránt használható a struktúraterv a fejlesztési döntéseknél és a városszerkezet továbbtervezéséhez – tájékoztatta lapunkat Lukovich Tamás, aki elmondta: az ügynökség a struktúraterv elkészítésénél támaszkodott a korábbi megyei, agglomerációs és fővárosi fejlesztési koncepciókra, de a régiófejlesztés saját elképzeléseit is ki kellett alakítania.
Az anyag külön fejezetben foglalkozik a főváros térszerkezetével, és célul tűzi ki a térségi regionális együttműködést a környezetvédelem területén. Kiemeli, hogy az együttműködésnek az ivóvízbázisok hoszszú távú biztonságba helyezésére, a kommunális és veszélyes hulladék térségileg összehangolt összegyűjtésére és hasznosítására, a szennyvíztisztítókban keletkező szennyvíziszap elhelyezésére és hasznosítására és a zöldövezet összehangolt fejlesztésére kell irányulnia. A koncepció a közlekedésfejlesztés legfontosabb elemeinek tekinti a zsúfoltság csökkentését a belső városrészek rehabilitációjához, a parkolási körülmények normalizálását, a közterületek élhetőségének javítását.
Hangsúlyozta, hogy az átmeneti zóna szerkezetváltásához elengedhetetlen a harántoló közúthálózat fejlesztése, a területi szabdaltság és bezártság oldása s eszközváltási pontok kialakítása.
A Duna menti zónához szükségesnek tartja a tömegközlekedés fejlesztését és az észak–déli kapcsolatok színvonalának javítását környezetbarát eszközökkel. A hegyvidéki és külső zóna közlekedési feltárását egy hatékony P+R rendszer kiépítése szolgálná leginkább, míg a zónán belüli lakóterületekről át kell terelni az átmenő forgalmat a főhálózatra, hogy a célforgalom a lakhatósági szempontokhoz igazodjon. A struktúraterv a belső városrészek forgalmának kiváltásához és a régió térségei közötti kapcsolat megkönnyítésére északon és délen új Duna-hidak létesítését javasolja. A dokumentum érdekes eleme a tömegközlekedés fejlesztéséről szóló fejezet. Ennek elképzelései szerint a város és környéke közösségi közlekedési rendszerében a MÁV-hálózat, a metró és a villamos egymással együttműködő és nem egymást helyettesítő rendszert alkotnak. Az erre épülő P+R hálózat és a város térszerkezetét javító haránt irányú közúthálózat jelentené a közlekedési rendszer gerincét. A tervezők kiemelik, hogy ehhez egy komplex személyszállítási stratégiát kell majd megvalósítani a meglévő MÁV- és HÉV-vonalak elővárosi rendszerré fejlesztésével.
A terv támogatja az úgynevezett intermodális csomópontok létrehozását a kitüntetett városi helyszíneken is, mint az Etele tér, a Flórián tér, a Rákospalota–Újpest vasútállomás, az Örs vezér tere és a Kőbánya–Kispest-vasútállomás térsége. Kiemeli, hogy a tömegközlekedés gazdaságos fejlesztésének feltétele a budapesti közlekedési szövetség létrehozása, amely a régió egészének érdeke is. A tervezők részletesen is bemutatják a dokumentumot június 12 -én, 14 órakor az Urbanisztikai Társaság Liliom utcai székházában.
origo.hu
Kiderült, hogy mikor indul a magyar űrhajós a Nemzetközi Űrállomásra
