ICC, avagy a nemzetközi igazságszolgáltatás árnyoldalai

A Nemzetközi Büntetőbíróságot 2002-ben alapították, de a működése politikai befolyás alatt áll, és az erősebb tagállamok érdekei érvényesülnek. A globális lefedettség, az ügyek kiválasztása és a finanszírozásból fakadó nyomás is problémaként jelenik meg. Az ICC egy politikai szervezet. Matteo Salvini és Magyarország is az ICC célpontjává váltak. A magyar kormány áprilisban bejelentette, hogy Magyarország kezdeményezte a felmondási eljárást és kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból. A világ több nagyhatalma, így az Egyesült Államok, Kína és India nem is csatlakozott hozzá.

A Nemzetközi Büntetőbíróság kívülről Fotó: BART MAAT Forrás: ANP MAG

Az ICC (International Criminal Court), vagyis a Nemzetközi Büntetőbíróság az 1998-ban elfogadott római statútum alapján jött létre 2002-ben. Az ICC működése és politikai torzulásai egyre inkább a nemzetközi közvélemény figyelmének középpontjába kerülnek. A bíróságot 2002-es megalakulása óta számos kritika érte, amelyek szerint működése nem mentes a politikai befolyástól, és gyakran az erősebb államok érdekei érvényesülnek – derült ki az Eurasia Review elemzéséből. Az ICC politikai szervezetként működik. A Nemzetközi Büntetőbíróságnak sem az Egyesült Államok, sem Kína, sem India nem tagja.

Október 22-én, Hágában ülésezett az ICC (Fotó: ANP Mag/Koen Van Weel)

Korábban a Magyar Nemzeten is írtunk róla, hogy a Nemzetközi Büntető Bíróság alapító szerződése, a római statútum négy fő bűncselekményre biztosít joghatóságot az ICC számára, melyek a népirtás, az emberiesség elleni bűncselekmények, a háborús bűncselekmények és az agresszió bűncselekménye.

Három nagy probléma az ICC-vel

Rizal G. Buendia, politikai elemző arra hívja fel a figyelmet, hogy a nemzetközi közösségnek át kell gondolnia az ICC működését és reformokat kell eszközölnie annak érdekében, hogy valóban független és igazságos legyen a működése. Az elemző több fő problémát azonosított.

Globális lefedettség és földrajzi elfogultság

Több kulcsfontosságú ország, mint az Egyesült Államok, Oroszország, Kína és India nem csatlakozott a római statútumhoz, így nem vonhatók felelősségre az ICC előtt.

 Ez azt jelenti, hogy a bíróság nem gyakorolhat joghatóságot az ottani állampolgárok felett, még akkor sem, ha súlyos nemzetközi bűncselekményeket követnek el.

Politikai befolyás az ügyek kiválasztásában

Az ICC és az ENSZ Biztonsági Tanács közötti kapcsolat lehetővé teszi, hogy a tanács döntései befolyásolják, mely esetek kerülnek a bíróság elé. Ez politikai torzulásokat eredményezhet, mivel egyes országok érdekei érvényesülhetnek az igazságszolgáltatásban.

Finanszírozás és politikai nyomás

Az ICC költségvetésének jelentős része donorállamoktól származik, ami politikai nyomást gyakorolhat a bíróság döntéseire. Ez különösen akkor problémás, ha a donorállamok érdekei ütköznek az igazságszolgáltatás függetlenségével. 

Az ICC működése nem mentes a politikai befolyástól, és gyakran az erősebb államok érdekei érvényesülnek. Ez pedig aláássa a nemzetközi igazságszolgáltatás hitelességét és hatékonyságát.

Salvinit támadják a Nemzetközi Büntetőbíróságon

Írtunk róla, hogy a migrációs politika miatt tettek feljelentést a Nemzetközi Büntetőbíróságon Matteo Salvini olasz miniszterelnök-helyettes ellen. A vád szerint olyan intézkedéseket vezettek be, amelyek súlyosan sértik az emberi jogokat és a migránsok szabad mozgásához való jogát. 

A jelentés vádjai között szerepel a Mare Nostrum európai mentőakció feladása, valamint különböző megállapodások tető alá hozása az észak-afrikai országok kormányaival. 

Magyarországot támadta az ICC

Az izraeli miniszterelnök idén áprilisban hivatalos látogatáson tartózkodott Magyarországon, és a Nemzetközi Büntetőbíróság annak idején emlékeztette a magyar hatóságokat a letartóztatási kérelemre. A kormány reakciójában hivatkozott Benjámin Netanjahu állami mentelmi jogára, illetve álláspontjuk szerint az elfogatóparancs nem tekinthető pártatlan és objektív jogi aktusnak.

Az ICC azonban leszögezte, hogy a nemzeti jog hiánya nem mentesít az együttműködési kötelezettség alól, és a hivatkozott mentelmi jog nem alkalmazható ebben az esetben. 

Medvegyev: Az ICC a piszkos politika eszközévé vált

Dmitrij Medvegyev, Oroszország korábbi elnöke és jelenlegi biztonsági tanácsi alelnöke húszoldalas jogi tanulmányban bírálta a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság működését, amelyet szerinte jogilag semmis döntések és politikai elfogultság jellemez. A tanulmány egyik központi érve szerint az agresszió ténye és az arra adható válaszok meghatározása csakis az ENSZ Biztonsági Tanácsának hatáskörébe tartozik, nem pedig nemzetközi bíróságokéba. Írásában kritizálta a bíróság azon lépését, hogy elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen az ukrajnai háborúval összefüggésben. 

A Nemzetközi Büntetőbíróság anélkül, hogy jogi szempontból elemezte volna a tényeket és az alkalmazandó jogot, készséggel támogatta az Egyesült Államok és szövetségesei által indított jogi háborút Oroszország ellen.

Magyarország más utat választ

2025. április 3-án Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette, hogy Magyarország kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból.

A felmondási eljárást, az alkotmányos és a nemzetközi jogi kereteknek megfelelően, a kormány csütörtökön kezdeményezi

– mondta, hozzátette, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság egy tiszteletreméltó kezdeményezés volt, ugyanakkor az elmúlt időszakban azt látni, hogy – és erre a Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő elleni vádemelés a legszomorúbb példa – politikai testületté vált. 

Orbán Viktor is bírálta az ICC-t 2024-ben, a Benjamin Netanjahu ellen kiadott elfogatóparancs kapcsán miszerint 

A Nemzetközi Büntetőbíróság egy lezáratlan nemzetközi konfliktusba avatkozik be elképesztő módon.

Borítókép: A Nemzetközi Büntetőbíróság kívülről (Fotó: AFP)