Tízmilliárd forintra perlik a Mol Rt.-t

Tízmilliárd forint kártérítést követel a Mol Rt.-től és a Békés Megyei Földhivataltól Vén István vállalkozó, az első magyar Geotermikus Villamos Erőmű Kft. egykori alapítója, ’56-os szabadságharcos. Vén a Fővárosi Bíróság mai tárgyalásán dokumentumokkal igyekszik igazolni: az olajipari vállalat valótlan állításai miatt nem tudta teljesíteni fizetési kötelezettségeit, mi több, üzleti ellenfeleinek köszönheti, hogy közel öt évet töltött börtönben.

2002. 07. 02. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Évekkel ezelőtt országos botránnyá duzzadt Vén István ügye. A vállalkozó ugyanis 1993-ban nagyszabású kárpótlásijegy-felvásárlási akciót hirdetett. Tervei szerint a jegyekből finaszírozta volna régi álmának megvalósítását: azt, hogy a föld mélyében lévő energiákat felhasználva villamos erőművet létesítsen az Orosháza melletti Nagyszénáson. Annak érdekében, hogy felhívása kellő számú érdeklődőre találjon, néhány hónapos fizetési határidővel százhúsz százalékos árat ígért a jegyekért. A felvásárlási akcióba – régi ’56-os bajtársai segítségével – a Történelmi Igazságtétel Bizottság (TIB) és az Antall-kormány több politikusa is besegített. Az akció olyan jól sikerült, hogy a geotermikus erőmű felépítéséhez több ezer ügyfél ajánlotta fel az egymilliárd forintot is meghaladó összértékű kárpótlási papírját.
Vén István állítja: tettével egyszerre több ellenséget szerzett. A beruházás alapjául szolgáló nagyszénási meddő olajkútra ugyanis nemcsak ő, hanem a Mol Rt. is kidolgozott egy geotermia-projektet. A nagyszabású felvásárlási akció pedig nem esett ínyére a jegyek alacsony árában érdekelt spekulánsoknak. Tény, hogy Vén nem tudta időben teljesíteni fizetési ígéreteit. Akkori áron 720 millió forinttal a mai napig adósa a benne megbízó jegytulajdonosoknak.
A történet további fejleményei mégis több kérdést vetnek fel: még negyedéves elmaradása sem volt a kifizetésekkel Vén Istvánnak, amikor csalás gyanújával előzetes letartóztatásba helyezték a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság nyomozói. Az erre vonatkozó rendőri indoklás többek között idézte a Mol Rt. nyilatkozatát, miszerint a Vén által magáénak mondott mélyfúrás valójában az olajipari nagyvállalaté. A Mol Rt. a rendőri, majd bírósági eljárásban azt is kijelentette, hogy Vén István szabadalma működésképtelen. A vállalkozót végül kilencévi börtönbüntetésre ítélték, amit később enyhítettek. Vén István, immár szabadlábon, újabb dokumentumokat gyűjtött be, amelyek szerkesztőségünk birtokába is eljutottak. Ezekből kiderül, hogy Vén bebörtönözése után maga a Mol Rt. is tárgyalásokat folytatott külföldi befektetőkkel a „megvalósíthatatlan” beruházásról. Sőt, időközben a földhivatal – amely a vállalkozó szerint szándékosan késett a tulajdonjog bejegyzésével – mára Vén István nevére írta a kutat.
A Mol Rt. jogi képviselője a vállalkozó által indított, ma folytatódó polgári per előző fordulójában ugyanakkor továbbra is kiállt amellett, hogy a kút felépítménye a tulajdonukban van, használatára vonatkozóan pedig bányaszolgalmi joggal rendelkeznek.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.