Medgyessy Péter miniszterelnök a tegnapi kormányülés legfontosabb témájának nevezte az Európai Unió e héten nyilvánosságra hozott országjelentését. Medgyessy az ülést követő kormányszóvivői tájékoztatón elmondta: a csatlakozás azt jelenti Magyarország számára, hogy itt is megteremthető Európa „boldogabb felének” életminősége. Szerinte az unió jobb utakat, jobb vasutat és jobb közintézményeket jelent majd. Növekednek az esélyek elsősorban a fiatalok és a vidék számára, növekedhetnek a teljesítmények – fejtette ki. A tagság esélyt ad a nagyobb gazdasági növekedésre, s többet lehet majd kutatás-fejlesztésre fordítani – mondta. A miniszterelnök elmondta: a csatlakozás egyben esély és kihívás, kötelesség és lehetőség. Soha nem bővült az Európai Unió tíz országgal egyszerre.
Medgyessy Péter természetesnek nevezte, hogy az Európai Unió monitoringrendszerrel nyomon kívánja követni, hogy vállalásaink teljesülnek-e. Szerinte az unió két alapjából Magyarország 200-250 milliárd forintra számíthat az első évtől. Medgyessy Péter bejelentette: a kormány október 15-én benyújtja a parlamentnek a csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosítás tervezetét. Előtte Bárándy Péter igazságügy-miniszter egyeztet erről a pártok képviselőivel. Medgyessy elmondta azt is: az uniós népszavazást jövő év március 15-re javasolják kiírni. Ezt az 1948-as forradalom és szabadságharc szimbolikus jelentőségével indokolta. Kifejtette: az előző kormánynak nagy mulasztásai voltak az uniós felkészítéssel kapcsolatban. A miniszterelnök nem tartja valószínűnek, hogy a csatlakozás meghiúsul, szerinte Írországban is pozitív irányba fordult a közhangulat. A tagoknak ugyanolyan kudarc lenne a bővítés elmaradása, mint a jelölteknek – mondta.
A kormányfő elmondta: a kormány privatizációs koncepciója még nincs kész. – Ha lesz privatizáció, egyet garantálok: a befolyó pénzt utak, vasutak, hidak építésére fordítjuk – hangsúlyozta.
Gál J. Zoltán kormányszóvivő elmondta: a kormány döntött a 2002-es kukoricafelvásárlásról. Az intervenciós időszak – hasonlóan az Európai Unióéhoz – november 1-jétől jövő év május 31-ig tart. Kiemelte: ha a termelő eladja áruját, akkor lényegében azonnal hozzájuthat az intervenciós támogatáshoz. A kormány a pénzügyminiszter kérésére a jövő hétre halasztotta a döntést a pénzügyi nyomozó hivatal létrehozásáról – jelentette be a kormányszóvivő. – A korábban elhangzott ígéreteknek megfelelően a kormány az adóügyekben szétválasztja az ellenőrzést és a nyomozást – ismertette a döntés mögötti koncepciót Gál J. Zoltán. Rámutatott: a kabinet közvetlenül a pénzügyminiszter felügyelete alá kívánja helyezni az adónyomozókat. A kormányszóvivő elmondta: olyan koncepcióról születik majd döntés, amely biztosítja, hogy az APEH és az adónyomozók különváljanak, és a köztük folyó információáramlás szigorú szabályai is érvényesüljenek.
A kormány támogatja azt a képviselői kezdeményezést, hogy legyen adómentes a Nobel-díjból származó jövedelem – jelentette be Medgyessy Péter. A Fidesz, majd az SZDSZ is törvényjavaslatot nyújtott be tegnap az Országgyűlésnek a Nobel-díj adómentessé tételéért. Az ellenzéki párt közleménye, amely örömét fejezi ki Kertész Imre kitüntetése miatt, utal arra, hogy a magyar irodalom olyan óriásait, mint Kosztolányi Dezsőt, Krúdy Gyulát, József Attilát, Márai Sándort, Illyés Gyulát, Füst Milánt, Ottlik Gézát, Móricz Zsigmondot vagy Weöres Sándort, nem érhette a mostanihoz hasonló megtiszteltetés. Egy ezeréves európai nemzet kultúrájának világirodalmi jelenlétét is elismeri e díj – olvasható a közleményben. Fodor Gábor (SZDSZ), a másik javaslat beterjesztője azt mondta: ez a díj fantasztikus dolog az országnak is.
A Fidesz számára elfogadhatatlan a kormány javaslata, hogy március 15-én legyen az uniós csatlakozásról szóló népszavazás – közölte Szájer József, az ellenzéki párt külügyi kabinetjének vezetője. Kifejtette: a hatályos törvény szerint ünnep-, illetve munkaszüneti napokon nem lehet népszavazást tartani.
– Ennél lényegesebb, hogy az EU-csatlakozási szerződés végleges szövege várhatóan csak áprilisra készül el, így március 15-én annak ismerete nélkül kellene voksolniuk a választópolgároknak – fogalmazott Szájer József. – A Fidesz szerint a népszavazás időpontjánál fontosabb kérdés, hogy mikor nyújtja be a kormány a négypárti megállapodásban vállalt programjait, például a magyar gazdák, a kis- és középvállalkozások támogatását, a bérek felzárkóztatását. Az MSZP jelezte: támogatja a március 15-i időpontot.
*
Horn Gyula volt miniszterelnök szerint a Medgyessy-kormány rövid idő alatt teljesítette az Európai Bizottság Magyarországról szóló jelentésében megfogalmazott igényeket, és ezt teszi a még rendezetlen ügyekben – tartalmazza a Kormányzati Kommunikációs Központ tegnapi közleménye. A politikus hangsúlyozza: az MSZP soha nem sajátította ki az EU-csatlakozás sikerét, mert mindig és mindenütt azt mondta, hogy a csatlakozás a nemzet közös műve. – Azt viszont többször szóvá tettük, hogy a Fidesz-kormány szinte semmit sem tett az unió Magyarországról szóló éves jelentésében megfogalmazott igények teljesítéséért – áll a közleményben.
Az MDF elvárásai. Az MDF frakciója az Országgyűlés minden tagjával együtt érdekelt az ország előtt álló – Szent István óta legnagyobb – feladat, az Európai Unió közösségébe való belépés sikerében. Balsai István, az MDF frakcióvezetője tegnap közölte: a pártja által is aláírt megállapodás szellemében fontosnak tartja a csatlakozáshoz szükséges és jövő héten tárgyalandó alkotmánymódosítás elfogadását. Jogi kérdésként ez csak „a jéghegy csúcsa”, mert a szintén parlament elé kerülő költségvetési terv legalább ilyen fontos a magyar csatlakozóképesség szempontjából – említette a frakcióvezető. Hozzátette: többek között szeretnék látni ebben a törvénycsomagban a kis- és a középvállalkozások pozícióerősítésének és a gazdálkodást, működést segítő gazdahiteleknek a garanciáit is. – Nem kevésbé kíváncsian várjuk, hogy mit ígér ez a „csomag” a bérfelzárkóztatás, a vállalkozásfejlesztés, az agrárium felzárkóztatása és a kistérségek, falvak megtartóképessége szempontjából – fogalmazott Balsai István. (MTI)
Rálőttek Charlie Kirkre
