Az elszabadult láncfűrész

Országunk területének 18,6 százalékát borítja erdő, az erdőgazdálkodás mégis elenyésző, alig háromszázalékos részesedést hasít ki a nemzetgazdaságból. Az erdők azonban számos olyan hasznot is hoznak, amelyek gazdasági számításokkal nem mérhetők. – E terület értékelésekor ma már nemcsak a fatömeget vesszük figyelembe, hanem az erdőt mint élő rendszert is, amely az emberi környezet megőrzése és javítása céljából létfontosságú, és mással nem helyettesíthető – olvasható egy, a soproni egyetem erdőmérnöki karán készült tanulmányban. Az összeállításból kiderül az is, hogy hazánkban az erdőállomány nyolcvan százaléka még mindig gazdasági célúnak tekinthető, s mindössze 18 százalékot tesz ki a természetvédelmi és szabadidős feladatokra fenntartott erdőterület. (Az ENSZ adatai szerint ellenben az erdők 26 százaléka védett országunkban.) Ennél is megdöbbentőbb adat, hogy az erdők 99 százalékát – beleértve a védett területeket is – még mindig tarvágásos „üzemmódban” kezelik. Érintetlenül hagyott őserdőket itthon csak egészen kis foltokban – például a Bükk-fennsíkon – találhatunk. A privatizáció folytán a magán- és a szövetkezeti erdők aránya elérte a 37 százalékot, s ez a folyamat – állítják – a faállomány minőségének romlásával járt együtt. Eközben szárazság és eddig soha nem látott méretű erdőtüzek tizedelték az állományt, így az egészséges lombú és törzsű fák aránya az 1988-ban mért 79 százalékról 42 százalékra csökkent. Az egyetem tanulmányából megtudható: a hazai 309 millió köbméternzi élőfa-készlet nagy része „középkorú”, ami annyit jelent, hogy azt döntően a második világháború után telepítették. Ez a tény korlátozza a kitermelés lehetőségét is.
Biztató ugyanakkor, hogy az erdőtelepítési program szerint a következő évtizedekben több mint harmadával, 26 százalékra akarják növelni Magyarország erdősítettségét – főként a folyók árterei és az értéktelen termőföldek visszahódításával. A nagyarányú faültetésre még 1992-ben a Rio de Janeiró-i Föld-világcsúcson tettünk ígéretet. A WWF (Környezetvédelmi Világalap) budapesti irodája viszont attól tart, hogy a telepítések révén csak újabb gazdasági faültetvények jönnek létre. Ezért a szervezet egy erdőfigyelő programot hozott létre. Céljuk, hogy minél több természet közeli erdő alakuljon ki az országban.