Kóródi Mária sikerekről beszél

Megkezdődött a XXI. századi elvárásoknak megfelelő tárca kialakítása – összegezte ez évi tevékenységét Kóródi Mária környezetvédelmi és vízügyi miniszter. Illés Zoltán (Fidesz) szerint az SZDSZ-es tárcavezető csak a nagyotmondásból vizsgázott ötösre.

Jövőre az átfogó reform folytatása a feladat – mondta a távirati irodának Kóródi Mária. A miniszter az elmúlt időszakot értékelve kifejtette: az összevont minisztériumban letették az alapjait annak a folyamatnak, amely lehetővé teszi a tiszta környezet kialakítását, az európai uniós támogatások fogadását és az „egyablakos” környezetvédelmi engedélyezési eljárás bevezetését. Illés Zoltán, a parlament környezetvédelmi bizottságának alelnöke ugyanakkor nem tartja sikeresnek a most záruló évet. – Hét hónap és átvilágításra költött több mint hatvanmillió forint kellett ahhoz, hogy a területen teljesen járatlan Kóródi megtanulhassa, hogyan működik a minisztérium. Ezért az az átszervezés, amiről egy nap alatt lehetett volna dönteni és még az elmúlt nyáron le lehetett volna zárni, egészen a jövő nyárig fog tartani, totális káoszt és bizonytalanságot keltve az intézményben – vélekedett az ellenzéki politikus.
Kóródi Mária tárcamérlegében úgy fogalmazott: a megkezdett reformfolyamat eredményeként júliusig áll fel a jelenlegi kétszintű igazgatást felváltó háromszintű rendszer, amelyben a vízügyhöz hasonlóan a környezetvédelem is rendelkezik majd középszintű irányítással. Elindult továbbá az áttekinthetetlen támogatási rendszer felülvizsgálata. Illés szerint azonban itt is hibás döntések születtek, mert a jelenlegi vissza nem térítendő támogatások helyett kizárólag kamatmentes hitelekkel kellene segíteni a beruházásokat.
A miniszter bejelentette: a jövő évi stratégiai célok közül a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése, a Balaton vízügyi kérdéseinek rendezése, valamint a települések körüli illegális szemétlerakók felszámolása élvez elsőbbséget, ám a fideszes képviselő ezen intézkedésekkel sem elégedett. Mint fogalmazott: a Vásárhelyi-terv egyes elemeit máris elfogadhatatlannak tartják a természetvédelmi szakemberek, miközben Kóródi – saját háttérintézménye, a Vízügyi Tudományos Kutatóintézet tanulmányára hivatkozva – a Rába részbeni elterelésével merényletre készül a Balaton ellen. – A miniszter sem itthon, sem Brüszszelben nem emelte fel a szavát az újabb tiszai ciánszennyezéssel fenyegető romániai verespataki aranybánya-beruházás, és a második Bős–Nagymarosként értékelhető horvát Dráva-vízlépcső tervek ellen. Az új Országos Hulladékkezelési Terv pedig nem más, mint egy üres keretjogszabály, valódi tartalom nélkül, amire Margot Wallström, az Európai Bizottság környezetvédelmi főbiztosa is figyelmeztetett magyarországi látogatásakor – sorolta ellenérveit Illés Zoltán.