Gazdasági előnyöket hozhat az EU

Az áprilisban rendezendő referendum kiemelt jelentőséggel bír mind Magyarország, mind az unió és a többi tagjelölt számára – véli Jürgen Köppen EU-nagykövet. A diplomata szerint ugyanakkor a csatlakozás előtt és után is számos feladat áll hazánk előtt, így javítani kell az ország makrogazdasági mutatóin is.

Más szemüveggel kell nézni az Európai Unió és a tagországok kapcsolatát, mint eddig, hiszen Koppenhága után elmondható, hogy egy csónakban evezünk – jelentette ki Jürgen Köppen, az EU magyarországi delegációjának a vezetője az Amerikai Kereskedelmi és Iparkamara által rendezett üzleti fórumon.
Köppen hangsúlyozta: az idén áprilisban rendezendő magyar népszavazás pozitív eredménye nemcsak a magyarok szempontjából fontos, hanem az uniónak is érdeke, csakúgy, mint a többi, csatlakozásra váró államnak. Emlékeztetett rá, hogy a csatlakozási szerződés aláírása után – amire szintén idén áprilisban kerül sor – Magyarország megfigyelőként már részt vehet az Európa Parlament és az Európa Tanács munkájában is. Köppen szerint az ország számára a következő fontos időpont ez év októberében lesz, amikor elkészül a legújabb országjelentés: ez ugyanis hűen tükrözi majd, hogyan sikerült teljesíteni a vállalt feladatokat.
Az Európai Unió működéséről a diplomata elmondta: Magyarország a tagsága révén beleszólhat majd a közösség ügyeibe, részt vesz a döntéshozatalban, ám nem mindig érvényesítheti akaratát: ezt tudomásul kell venni egy olyan közösségben, mint az unió.
Köppen szerint az EU gazdasági erejét az egységes piaci fellépés adja, hiszen így a közösség a világ egyik legerősebb gazdasági gócpontjának számít. Köppen az euró bevezetését jó üzletnek nevezte, amellett, hogy szerinte a közös valuta bevezetése politikai sikernek is tekinthető.
A nagykövet nyomatékosította: Magyarországnak minden jel szerint számos, kézzelfogható gazdasági előnye származik majd az uniós tagságból. Így például növekedhet a bruttó hazai termék, amelynek egy főre jutó átlaga még a tagállamok által produkált átlag 52 százalékát teszi ki. Az uniós tagság a beruházások felgyorsulásával is együtt járhat – tette hozzá.
Köppen hangsúlyozta: hazánk komoly közösségi forrásokra számíthat a tagságából következően, ám az uniós források igénybevételéhez szükséges intézményi rendszer kialakítására már nagyon kevés idő áll rendelkezésére. Fennáll tehát az a veszély – mutatott rá a nagykövet –, hogy Magyarország nem tudja majd a lehetséges mértékben igénybe venni a fejlesztésekre fordítható pénzeket.
A nagykövet közölte azt is: az Európai Bizottság figyelemmel kíséri a gazdasági egyensúly alakulását Magyarországon, hiszen ezen a területen aggasztó jelek mutatkoznak. Köppen szerint a korrupció területén is van még mit tennie Magyarországnak, bár nem tartozik a legfertőzöttebb államok közé: a csatlakozó országok között a középmezőnyben helyezkedik el.
A nagykövet szerint a magyar bankrendszer teljesítménye szokatlanul jónak számít a csatlakozó országok között: a hazai bankok tulajdonosi háttere stabil, a legtöbbjük mögött erős külföldi bankok állnak. A nagykövet rámutatott a magyarországi bérek alakulásában feszülő ellentmondásokra: szavai szerint a magyar versenyszféra bérei már megközelítik az uniós átlagot, ám egyes ágazatokban rendkívül alacsony a bérszínvonal.