Szerdán egy sor konkrét elképzelését osztotta meg a nyilvánossággal, hathatós lépéseket ígérve az idei évre. A tárca szerény költségvetését tekintve azonban nem lehet tolakodó a kérdés: miből?
– Valóban, nem vagyok elégedett azzal az összeggel, amely a vízügyi és környezetvédelmi tárca rendelkezésére áll. Még akkor sem, ha tudjuk, hogy az idei nagyobb, mint a tavalyi keret. Panaszkodás helyett azonban kidolgoztuk a cselekvési tervünket, éppen azzal a céllal, hogy a meglévő keretet sokkal hatékonyabban tudjuk felhasználni. A források kibővítéséhez pedig – talán kissé szokatlanul – a magántőkét kívánjuk bevonni néhány területen.
– Erre eddig csak egy ötletet vetett fel, amely szerint egyes magáncégek üvegszálas adatkábeleket telepítenének a Duna gátjaiba, finanszírozva részben a töltések megerősítését is. Mire alapozza, hogy a környezetvédelmi szakterületre is befektetne a magántőke, amikor a vállalatok többségének inkább az az érdeke, hogy csak annyit költsön környezetvédelemre, amennyit feltétlenül muszáj?
– Ebben téved, mert a környezetvédelem ügye gazdasági kérdés is. A vállalkozóknak is fontos, hogy Magyarország környezetileg tiszta ország legyen, hiszen a gazdálkodók csak akkor képesek fenntartani a versenyképességüket, ha teljesítik a környezetvédelmi előírásokat. Ezért a bevonásukra is sokféle lehetőség van. Máris megállapodást kötöttem a Vállalkozók Országos Szövetségével arról, hogy e téren együttműködünk.
– Például miben?
– Egyes programok végrehajtásában, amilyen a Duna védtöltéseinek megerősítése vagy a Balaton problémájának megoldása: az iszaptalanítás és a vízszint megemelésének a kérdése. Ez utóbbiról még folyik a vita, mert ha a Drávából táplálnánk a Balatont, akkor arról egyeztetni kellene Horvátországgal, ha pedig a Rábából vezetnénk vizet a tóba, újabb ökológiai problémák jelentkezhetnének a Szigetközben.
– Pap János fideszes képviselőtől elhangzott az a vád, hogy idén megközelítőleg fele annyi pénzt használhatnak fel a területi vízügyi igazgatóságok, mint tavaly. Lesz olyan gátépítés, amelyet a megszorítások miatt félbehagynak?
– Az említett keret ebben a formában nem létezik a költségvetésben, így ilyen egyértelmű kijelentéseket sem lehet tenni. Elmondhatom azonban, hogy semmilyen, már megkezdett fejlesztést nem állítunk le. A Vásárhelyi-terv megvalósításáért pedig megpróbálunk újabb forrásokat felkutatni. Úgy kívánom a kormány elé vinni a javaslatot, hogy 2005 végéig 65 százalékra lehessen fejleszteni a védettség szintjét a Tiszán. Ez ötvenmilliárd forintot igényelne, de ennyi pénz egyelőre nincs erre a költségvetésben. Így indítványozni fogom, hogy Magyarország e célra kedvezményes hitelt vegyen fel az Európai Beruházási Banktól.
– Nemcsók János a minap azt mondta, hogy az előző kormány tökéletes Vásárhelyi-tervet alkotott, amelyhez bűn hozzányúlni, inkább rögvest meg kell kezdeni a végrehajtását. Beszédes, hogy éppen Nemcsóknak tetszik az eredeti terv, annak első változatát ugyanis az a kritika érte, hogy csak gondolati szinten jelenik meg benne az alternatív folyógazdálkodás. Amit Önök most a terv megújításának neveznek, az az ökológiai szempontok valódi beépítését is jelenti?
– Tudom, hogy nehéz egy 250 oldalas tanulmánytervet végigolvasni. Aki viszont megtette, tudhatja, hogy a továbbfejlesztésnek éppen ez a lényege. A koncepció kialakításánál egyszerre vettük figyelembe a vízügyi, a természetvédelmi és az ökológiai szemlélet egybeolvasztásának gondolatát, továbbá figyelmet szenteltünk az agráriumból élőkre is. Ez tehát egy megegyezéses terv. Az aprólékos kidolgozásnál pedig azon leszünk, hogy a részletekbe se bújjon bele az ördög. Erre éppen az integrált környezetvédelmi és vízügyi tárca léte a garancia. A természetvédelmi államtitkár ugyanis nem hagyja szó nélkül egy vezetői értekezleten, ha a vízügyi államtitkár nem természetvédő megoldással él, mint ahogy ez fordítva sem képzelhető el.
– Meg tudja ígérni az olvasóknak, hogy a következő egy-két évben a gátak magasítása és a vésztározók építése mellett legalább egy helyszínen valódi rehabilitációt fognak végrehajtani? Például – a WWF, a Duna Kör vagy a Tisza Klub törekvéseinek mefelelően – helyreállítanak egy holtágat, kiszélesítik valahol a Tisza árterét, vagy áthelyezik a gátakat?
– Nem az én szavam erre a garancia, hanem az elkészült koncepció. Hozzá kell tennem, hogy minden környezetvédő szervezetnek lehetőséget biztosítunk az álláspontja kifejtésére. A fontos döntések előtt kivétel nélkül meghallgatjuk a civilek véleményét, és válaszolunk a kérdéseikre.
– Nemcsók János kijelentése és például az a tény, hogy a szigetközi élőhely-rehabilitáció pénzkeretét idén elvették az ön tárcájától és áthelyezték Nagy Sándor szocialista területfejlesztési államtitkár felügyelete alá, azt sejteti, hogy az MSZP megpróbál befolyást szerezni a minisztérium fölött. Ebben a légkörben hogyan tudja megőrizni a tárca önállóságát?
– Magyarországnak egységes kormánya van, nekem pedig többféle lehetőségem létezik a kabineten belül a környezetvédelmi és vízügyi érdekek képviseletére. Senki nem sajátíthat ki egy feladatot akkor, ha a feladat közös és annak megoldása az ország érdekeit szolgálja.
– Mégiscsak jobb, ha egy tisztán környezetvédelmi terület a tárcánál marad és nem, mondjuk, a Miniszterelnöki Hivatalhoz kerül.
– A tisztán környezetvédelmi területek a tárcánál vannak, Nagy Sándorhoz pedig a területfejlesztési ügyek tartoznak. Számomra elfogadható, hogy egy, a kettő között álló témáról közösen gondolkodunk. Szeretném a Magyar Nemzet olvasóit tájékoztatni arról, hogy a Szigetköz kérdését már a kormányalakításkor három részre bontottuk, amelyből a területfejlesztési ügyek a Miniszterelnöki Hivatalhoz, a szakmai ügyek hozzánk, a diplomáciaiak pedig a Külügyminisztériumhoz kerültek.
– A környezetvédelmi diplomáciának a Szigetköz ügye mellett más tereken is vannak feladatai. Az előző kormány még határozottan elutasította a horvát Dráva-vízlépcsőterveket és a cianidos bányászati technológia alkalmazását Romániában. Ön azonban még egyszer sem mondott nemet szomszédainknak. Lehet ezt egyfajta felpuhulásnak tekinteni?
– Ez alatt a néhány hónap alatt – a felpuhulás jegyében – kétszer tárgyaltam a román kollégámmal. Konkrét javaslatokat is megfogalmaztam, ennek köszönhetően a verespataki aranybánya ügyében létrejön egy nemzetközi szakértői bizottság a beruházás részleteinek a vizsgálatára. Sőt Verespatak miatt az Európai Unió környezetvédelmi bizottságát is felkerestük. Ha a felpuhulás azt jelenti, hogy az ember keménykedés helyett tárgyalásos úton éri el a céljait, akkor legyen felpuhulás. Szerintem sokkal célravezetőbb, ha kompromisszumos, és így végrehajtható megállapodások születnek. A drávai vízerőműről pedig nem szakadtak meg a szakmai egyeztetések, a határfolyó felduzzasztását továbbra is ellenezzük.
– Az országban számos polgári kör alakult, közülük sok helyi kör kifejezetten környezetvédelmi céllal. Nyerhet-e támogatást a minisztérium pályázatain egy polgári kör?
– Február végén tesszük közzé a pályázatainkat. Aki a kiírásnak megfelel, a keretösszeg erejéig számíthat a támogatásra. Politikainak minősülő csoportosulás semmiféle támogatást nem kaphatnak tőlünk. Arról viszont nincs szó, hogy egy civil célokért küzdő szervezet tagjainak nem lehet politikai véleménye.
– Ön az előző ciklusban igen sokat foglalkozott maffiaügyekkel, így tudhatja, hogy a szervezett bűnözés érdeklődési körétől nem áll távol a veszélyeshulladék-kereskedelem. Mit tesz a hatósági eljárások szigorítása érdekében, netán számíthatunk-e a régóta szorgalmazott környezetvédelmi kommandó felállítására?
– Amennyiben a Magyar Nemzetnek bűncselekményekről vannak információi, kérem, osszák meg értesüléseiket a tárcával, hogy megvizsgálhassam azokat. Készséggel állunk rendelkezésükre akkor is, ha reális keretek között rendőrségi feljelentéshez szükséges adatokra van szükségük. Nagyon fontos ugyanis számomra, hogy megvalósuljon az SZDSZ és a kormány üvegzsebprogramja. Eddig is a megfelelő hivatalokhoz továbbítottuk a bűncselekménygyanús eseteket, de arra kérem, ha megítélésük szerint bármely hatóság helytelenül jár el, jelezzék felénk.
– Tudomása szerint akkor jelen van a szervezett bűnözés a veszélyeshulladék-kereskedelemben, vagy nem?
– Ezzel a kérdéssel a szervezett bűnözéssel foglalkozó rendőri szervekhez kell fordulni.
– Több mint száz minisztériumi alkalmazott áthelyezése várható a nyárig elhúzódó átszervezések miatt. Egy részük a Vízügyi Kutató Intézet (Vituki) nevű részvénytársasághoz kerül majd, így elveszítik a közalkalmazotti, köztisztviselői jogosítványaikat. Számít-e arra, hogy netán munkaügyi eljárások tucatjai indulnak a tárca ellen, hiszen Pepó Pál átszervezései után is sok pert veszített a tárca?
– Tapasztalatom szerint az embereknek nem az a fontos, hogy közalkalmazottként vagy egy részvénytársaságban dolgoznak. E helyett inkább a munkájuk színvonala és a fizetésük mértéke a mérvadó számukra. Megígérhetem, hogy akiknek a tudományos kutatómunkáját érinti az átszervezés, azokkal személyesen, méltányosan beszéljük majd meg a következő lépéseket. A százfős csoport nagyobbik része ráadásul nem a Vitukihoz kerül, hanem az új középirányító szervekhez, ahol a státusuk nem fog megváltozni.
– Összeegyeztethetőnek tartja-e saját maga és pártja hitvallásával, hogy egy civil szervezetnek pereskednie kellett a minisztériummal, mert önök nem adták ki számára a rákkeltő azbeszttel szennyezett lakóházakról készült felmérést?
– Tudomásom szerint december 13-án született döntés első fokon, amely alapján az iratokat át kell adnia a minisztériumnak. Mi – bár a végzés nem jogerős – december 21-én már postáztuk is a dokumentumokat az érintett egyesületnek. Nem célunk a titkolózás, vonakodásunk oka csupán az volt, hogy tisztáznunk kellett egy adatvédelmi kérdést.
A minisztérium cselekvési terve 2003-ra
1. A tárca átszervezése. A várhatóan nyárig tartó folyamat során integrálják a vízügyi, természetvédelmi és környezetvédelmi területeket. Új háttérintézményeket és posztokat hoznak létre.
2. Egységes ökológiai szemlélet létrehozása a minisztérium minden szakágában.
3. Ifjúsági és kistérségi programokkal a környezetvédelem „nemzeti üggyé” fejlesztése.
4. Magántőke bevonása a cselekvési terv megvalósításához.
5. Misz Írisz Irén személyében környezet-egészségügyi miniszteri biztos kinevezése, mert „a környezet állapotának jobbítása nélkül nem javulhat a lakosság egészségi állapota”.
6. A hulladékgazdálkodási törvény módosítása, amivel szigorítani kívánják a hulladékelszállítás mint közfeladat feltételeit.
7. A Környezetvédelmi Alap Célfeladat (KAC) terhére egymilliárd forintból mintaprogramok indulnak az illegális szemételhelyezés megakadályozására.
8. Budapest vezetésével közösen, nyugati mintára zaj- és konfliktustérkép készül a szennyezett területekről.
9. Térkép készül a már meglévő jelentős környezetszennyezésekről is. Újragondolják a felhalmozódott környezeti károk mentesítésének gyakorlatát.
10. A Zöldfalu program keretében 1-2 millió forintot adnak a hátrányos helyzetű kistelepüléseknek a környezeti problémáik megoldására.
11. Tízmilliárd forintot szánnak a regionális hulladék- és szennyvízberuházások támogatására.
12. Január végéig elkészül a termékdíj- és betétdíjügyeket szabályozó „kompromisszumos” javaslat, amelyet a kormány elé visznek.
13. Ötven fővel bővül a területi felügyelőségek, tíz fővel pedig a környezetvédelmi főfelügyelőség munkatársainak létszáma, így gyorsabb lesz az ügyintézés.
14. Megkezdődnek az egyeztetések a szlovák–magyar Szigetköz–Csallóköz Nemzeti Park létrehozásáért. Ehhez kérik az EU támogatását is.
15. Oktatási és látogatási központtá alakul át minden nemzeti park, az ökoturizmus fejlesztéséért. A parkokban kötelező lesz a szelektív hulladékgyűjtés.
16. Ötven fővel több természetvédelmi őr áll szolgálatba.
17. Január végén a kormány elé kerül a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztéséről szóló program. Egymilliárd forintot különítenek el a végrehajtás megszerzéséhez. Az első ütemben öt vésztározó épülne meg, később pedig bevonnák az Európai Beruházási Bankot és a Miniszterelnöki Hivatalt.
18. Kovács Kálmán informatikai és Csillag István gazdasági miniszter közreműködését várják a Duna-töltések megerősítésével egy időben kiépítendő, a magáncégek érdeklődésére számot tartó informatikai gerincvezeték létrehozásához. A gátépítéshez szükséges 35 milliárd forint ugyanis nem áll a tárca rendelkezésére.
19. Szabályozási terv készül március végéig a Balaton kotrására. A Rábából vagy a Drávából történő vízpótlásról pedig dönteni fognak, mert „nem vitatható, hogy a turisztikai és nemzetgazdasági érdekek miatt döntést kell hozni”.
20. Bős–Nagymaros ügyében a szlovák féllel a környezetvédelmi és vízügyi tárca koordinálja majd a szakmai munkát. Gátat nem építenek, erre „az SZDSZ a garancia”.
21. A földművelésügyi tárcával közösen beindul a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program. Lényege, hogy az ökológiai gazdálkodással a földművesek is jól járnak, mert erre nem vonatkoznak az EU termelési kvótái és támogatási megkötései.
(Kóródi Mária szerdai sajtótájékoztatója alapján)
origo.hu
A többség elítéli Magyar Pétert és a visszavonulását akarja
