Idén mindössze 99 millió forint jut a tavalyi 350 millió forint helyett a Szigetköz ökológiai helyreállítására, a vizes élőhelyek, láprétek újraélesztésére – tudtuk meg Pap Jánostól. A politikus kifejtette: a munkát elvonták a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumtól, és azt Nagy Sándor, a Miniszterelnöki Hivatal szocialista területfejlesztési államtitkárának hatáskörébe helyezték. Igaz, ezzel párhuzamosan a vízügyi tárcánál elkülönítettek 90 millió forintot a Duna tíz évvel ezelőtti eltereléséből adódó egyéb károk mérséklésére, de ezt a lépést beárnyékolja, hogy eközben megszüntettek egy hat éve folyamatosan fennálló – tavaly még 120 millió forintos – másik keretet, amelyet eddig közvetlenül a területileg illetékes vízügyi igazgatóság használhatott fel a szigetközi vízpótlásra. A kormány elképzelése szerint a hiányzó pénz egy részét a vízügyi szakterületnek kellene kigazdálkodnia. Erre azonban – mutatott rá – vajmi kevés lehetőség mutatkozik. A vízügyi hatóságok költségvetése ugyanis országosan felére csökkent a tavaly felhasználthoz képest, miközben a növekvő árvízveszély miatt amúgy is több feladat hárul rájuk. Összességében tehát a Szigetköz helyreállítására nagyságrendekkel kevesebb pénz jut, mint amennyit az Orbán-kormány utolsó költségvetése biztosított a célra. A tavalyi forrásokból jelenleg Rajka és Máriakálnok körzetében végeznek élőhely-rehabilitációs munkálatokat.
– Sajnos attól kell tartani, hogy a háttérben kétes szándékok húzódnak meg – vélekedett Pap János, aki szerint Medgyessy Péter megszegte a zöldmozgalomnak tett tizenkét pontos választási vállalását. Ebben ugyanis leszögezte, hogy költségvetési és jogszabályi szinten nem fogja csökkenti a természet védelmének korábban már biztosított szintjét.
Nem történt előrelépés a kormány által befagyasztott szlovák– magyar megegyezési folyamat terén sem. Székely László volt dunai kormánybiztos hivatalának nyári megszüntetése után Gál J. Zoltán kormányszóvivő még azt ígérte: a szakterületet három részre osztják. A környezetvédelmi vonatkozású gyeket a szakminisztérium, a területfejlesztési témákat a Miniszterelnöki Hivatal, míg a diplomáciai kapcsolattartást a Külügyminisztérium felügyeli majd. – Soha nem gondoltam volna, hogy valaha is Szlovákia fogja noszogatni a magyar kormányt a bősi ügy rendezése érdekében – fogalmazott a Magyar Nemzetnek Droppa György, a Duna Kör ügyvivője. Dominik Kocinger, a szlovák tárgyalódelegáció vezetője decemberben sürgető levelet küldött hazánknak, kifejezve országa szándékát a vitás ügy mielőbbi rendezésére. Droppa rámutatott: a mai – az 1997-es Horn–Meciar különmegállapodás óta fennálló – helyzet Szlovákiának kedvez, hiszen a vízmennyiség alig egyötöde áramlik az Öreg-Dunába, miközben a többi víz a bősi turbinákat működteti.
A Duna Kör a közelmúltban Margot Wallströmhöz és Michaelle Scheyerhez, az Európai Unió környezetvédelmi és pénzügyi főbiztosaihoz fordult annak érdekében, hogy az EU lépjen fel közvetítőként a két ország között. – Addig sajnos egyikük sem tehet lépéseket, ameddig a magyar és a szlovák kormány ki nem nyilvánítja szándékát a harmadik fél bevonására. A Medgyessy-kabinet azonban semmiféle jelét nem adta annak, hogy érdekelt a hágai nemzetközi bírósági döntés végrehajtásában – tette hozzá Droppa, aki mindkét EU-tisztviselővel találkozott, s levélben felkérte Miklós Lászlót, Szlovákia környezetvédelmi miniszterét is a kezdeményezés támogatására. A Miniszterelnöki Hivatalban a Szigetközről és a tárgyalások megakadásáról feltett kérdéseinkre mindössze azt válaszolták, hogy forduljunk a környezetvédelmi minisztériumhoz. A tárca sajtóosztályán azt közölték, hogy még nem zárultak le az egyeztetések, így érdemben nem nyilatkozhatnak.
origo.hu
A többség elítéli Magyar Pétert és a visszavonulását akarja
