Tény, hogy a beteg élete, egészsége valamekkora értéket képvisel. Ha azonban az egészségügy feltételeit a gazdasági korlátok határozzák meg, a beteg elvárásai is csak a gazdasági racionalitás szintjéig terjedhetnének – indokolta javaslatukat Kupcsulik Péter, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke. A kifizethető kártérítés összegét limitálják például a skandináv országokban és az USA tagállamainak felében is.
Kupcsulik Péter szerint az orvoslás alaphelyzete, hogy tévedni lehet, csak hanyagnak lenni nem. Ha ez mégis bekövetkezik, akkor valós a kártérítési igény. Csakhogy az egészségügyi törvény azt mondja ki, hogy a betegnek joga van megkapni a kezelőorvostól az elvárható legnagyobb gondosságot, ami „végtelen” és „megfoghatatlan” elvárás. Ezért nemcsak a kártérítési összeg maximálását szeretnék elérni, hanem azt is, hogy kerüljön ki a törvényből a „legnagyobb” kifejezés. Az ugyanis olyan abszurd bírói következtetéshez vezet, miszerint az orvosi tévedés automatikusan hiba, így a kártérítés gyakorlatilag minden esetben megítélhető. Szerinte nemcsak a kórházak pénzügyi stabilitását, hanem az önálló orvosi tevékenységet végzők teljes egzisztenciáját veszélyezteti a jelenlegi rendszer.
Az IM megkapta a levelet, s a javaslatokról egyeztetést kezdeményezett az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztériummal (ESZCSM). Rácz Jenő, az ESZCSM helyettes államtitkára elmondta: nem tervezik a kártérítési összeg maximálását, mert ami a károsultnak jár, azt ki kell fizetni.
*
Rácz Jenő szerint a biztosítási rendszer tervezett átalakítása olyan feltételeket teremt majd, hogy a kórházak stabilitásának veszélyeztetése nélkül lehet a betegeknek a megítélt kártérítéseket kifizetni, s ehhez a rendszerhez csatlakozhatnak a későbbiekben az „önálló” orvosok is. Mint megírtuk: kockázatkezelő alapot hozhatnának létre az egészségügyi intézmények, amelybe az állami hozzájáruláson túl tagdíjat fizetnének. Ezzel szeretné megoldani a tárca azt a problémát, miszerint több kórháznak már most sincs kötelező felelősségbiztosítása, s amelyiknek mégis van, azokkal sem szerződött a biztosító 5 millió forint feleletti káreseményre. Rácz szerint az ügyvédek az óriási üzlet reményében – a megítélt kártérítés után százalékos jutalékot kapnak – az orvosok minden lépését figyelik. Többek között emiatt nőtt radikálisan a perek száma és a kártérítési igény.
Ábrahám László műhibaperekkel foglalkozó ügyvéd szerint nem ők generálják a pereket, hanem arról van szó, hogy a betegek és hozzátartozóik bátrabban fordulnak a gyógyintézetekhez és a felelősségbiztosítókhoz. A kórházak azonban szinte mindig elzárkóznak az esetleges hiba elismerésétől – kizárva a peren kívüli egyezséget –, ezért emelkedik a bírósági ügyek száma. Ábrahám szerint a kártérítési igény nem növekedett radikálisan, több száz millió forintos igényről nem is hallott Magyarországon. A bírói gyakorlatban is tudják, hogy a biztosítók csak ötmillió forintig vállalják a kár megtérítését, s az efölött megítélt öszszeget az intézményeknek kellene állniuk, amire gyakorlatilag képtelenek. A kártérítési összeg maximálásával nem ért egyet, szerinte az alkotmányellenes, súlyosan korlátozza az állampolgári jogokat, és ellenkezik a polgári törvénykönyv alapelveivel is.
origo.hu
Autósok ragadtak egy kompon Mohácsnál - videó
