Háromszáz műhibaper folyik Magyarországon

Félő, hogy számos kórház nem tudja megújítani jövőre a műhibákból adódó kártérítések fedezetére szolgáló, kötelező felelősségbiztosítását, mert nincs pénze a megemelt díjakra, vagy nem kíván vele a biztosító szerződést kötni. A kórházak állami segítséget várnak a kártérítési ügyek rendezéséhez.

Orvosi műhiba miatt jelenleg háromszáz per van folyamatban Magyarországon. A páciensek által összesen igényelt pénz összege radikálisan emelkedett, jelenleg meghaladja az 1,1 milliárd forintot. Az összeg felét a szülészeten, a sebészeten és a traumatológián végzett beavatkozások miatt igényelték – derül ki az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium (ESZCSM) felkérésére készült tanulmányból (az adatok csak becslések). Van olyan kórház, amelynek vezetősége állítja: tízmilliós kártérítések kifizetése sodorta őket csődhelyzetbe.
Több intézmény is jelezte, hogy év végén lejár a felelősségbiztosítása, s könnyen lehet, hogy nem tud a biztosítótársasággal új szerződést kötni – mondta Kovács Ágnes, a Magyar Kórházszövetség elnöke. A jogszabály azonban kötelezővé teszi a biztosítást, enélkül ugyanis nem érvényes az egészségbiztosítóval kötött szerződés.
A probléma megoldására az egészségügyi tárca ad hoc bizottságot hoz létre – fogalmazott Rácz Jenő, az ESZCSM helyettes államtitkára.
*
Elképzelésük szerint a „normál” kártérítési összegek rendezéséhez az intézmények önkéntes alapon kockázatközösséget hoznának létre. Ebbe tagdíjat fizetnének attól függően, hogy milyen volt a kártérítési „előéletük”. A kis öszszegű káreseményekre nem tartják feltétlenül szükségesnek a biztosítást, ezeket az intézmények, fizetésképtelenségük esetén pedig fenntartójuk állná. A kiemelkedően magas kártérítésekre pedig viszontbiztosítást kötne a kockázatközösség egy piaci biztosítóval. A Kórházszövetség, illetve az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete (EGVE) szerint a kockázatkezelő alapnak csak akkor van értelme, ha azt állami pénzből töltik fel. Ennek lehetőségét hamarosan megvizsgálják – mondta Rácz Jenő. Ari Lajos, az EGVE elnöke a kockázatközösség előnyét abban látja, hogy a nyereségorientált biztosítótársaságokkal szemben a társulás önfenntartó lenne. Szerinte az új rendszer a betegeknek is könnyebbséget jelentene, hiszen nagyobb esélyük lenne peren kívüli megállapodásra.
Az utóbbi időben több biztosítótársaság is kivonult a piacról. A fennmaradók monopolhelyzetbe kerültek, így egyre nagyobb biztosítási díjat kérnek, és szűkítik a szolgáltatások körét – vélik szakértők.
Sipos József, a piac 95 százalékát birtokló Allianz Hungária Biztosító kommunikációs vezetője szerint az üzletág veszteséges. Arra a kérdésre, hogy mégis miért vannak még a piacon, azt felelte, hogy reménykednek egy kezelhetőbb jövőben. Megérti, hogy az egészségügyi intézmények jelenlegi anyagi helyzetében minden kifizetendő összeg túl magas, de a biztosítótársaság elvileg nyereségorientált vállalkozás – fogalmazott. Ezért a veszteséget csak üzleti korlátok között tudják vállalni.
A Providencia Biztosító 1999 óta nem köt kórházi felelősségbiztosítást. Csáki Gyula osztályvezető szerint ráfizetéses volt az üzlet a radikálisan emelkedő esetszám és a megítélt kárösszeg miatt. Ezt pedig nem tudták a biztosítási díjakkal ellensúlyozni. Mint mondta: valószínűleg most sincs több műhiba, mint korábban, csak a betegek bátrabbak az érdekérvényesítésben. Ugyanakkor az orvosok felelősségtudata nem változott a rendszerváltás óta, s a kórházak rossz felszereltsége is növeli a kockázatot egy piaci biztosító számára.