1. A közművelődésért
Tovább épül a Millenáris Park, amelyben a kormányfő már 2004-ben látni szeretné azokat a szenzációs kiállításokat, amelyeket például Londonban, Párizsban rendeznek.
Hogy a világ nagy múzeumaiban rendezett „szenzációs” kiállítások Budapesten is láthatók legyenek, eddig sem volt a múzeumi szakemberek és a kiállításlátogatók számára idegen gondolat. Más a vágy azonban, és más a valóság. Azok a kölcsönzési, szállítási, biztosítási díjak, amelyek egy ilyen tárlat – például a Párizsban idén sorra kerülő Chagall-, Michelangelo- vagy a londoni art deco-kiállítás – megrendezésével járnak, nagyságrendekkel felülmúlják a magyar múzeumi intézmények rendelkezésére álló öszszegeket. A Millenáris termei sem a biztonságot, sem a művek szakszerű bemutatását illetően nem megfelelőek nagy értékű műtárgyak kiállítására, arról nem is beszélve, hogy hiányzik az a művészettörténészekből álló szakembercsoport, amely előkészítené, gondozná a kiállításokat. Ilyen kiállításokat nem lehet egy-két éven belül a „szögről leakasztani”, a remekművek „előjegyzési naptára”, akárcsak Pavarottié, három-négy évre előre betelt.
2004. május 1-jétől ingyen látogathatók az állami múzeumok.
Eszerint a kormányzatnak van több milliárd forintja, hogy növelje az állami fenntartású múzeumok költségvetését. A belépőjegyekből származó bevétel ugyanis e költségvetés fontos részét jelenti. A Szépművészeti Múzeumban például évente mintegy százezer teljes árú belépőjegyet adnak el, ami 800 forintos jegyárnál nyolcvanmillió forintot jelent az éves bevételben. Ami az általában vett ingyenes belépést illeti, ez az Európai Unió leggazdagabb országaiban sem gyakorlat, sőt igencsak borsos árú belépőjegyeket kell fizetni a kiváló múzeumi bemutatókért.
2. A nemzeti értékek megbecsüléséért
A lágymányosi Nobel-díjasok parkja 2006-tól állít emléket „a magyar szellem teljesítményének”.
2006. október 23-ig megépül az 1956-os forradalom emlékműve.
Az 1956-os országos emlékmű létrehozásának ötlete élénk visszhangot váltott ki az ’56-os szervezetekből. Az ’56-os Konföderáció támogatja az ötletet. Mint ismeretes, ezt a konfederáció vezetői a kancelláriamniszternek még tavaly jelezték. Számos ’56-os szervezet azonban ezt az ötletet sérelmesnek tartja, elsősorban az MSZP múltja miatt. Regéczy- Nagy László, a Történelmi Igazságtétel Bizottság (TIB) elnöke kérdésünkre elmondta: az általa vezetett szervezet elnöksége egyhangú szavazással utasította el a felvetést. Hasonló véleményen volt Wittner Mária, az ’56-os Alapítvány kuratóriumi tagja is, aki kérdésünkre elmondta: ha mégis megépül az emlékmű, akkor az azt jelzi, hogy az egykori hóhér obeliszket állított az áldozatok számára. Információink szerint a Fidesz támogatja az ötvenhatos emlékmű felállítását, de kíváncsian várják, milyen szellemiségű lesz az alkotás. Remélik, oly módon akarják megörökíteni 1956 szellemét, amellyel nem sértik nemzeti forradalmunk és szabadságharcunk emlékét. Örülnek annak, hogy a magyar Nobel-díjasoknak emlékparkot létesítenek, de nagyon sajnálják, hogy erre a bejelentésbejelentésre nem sokkal az Álmok álmodói – világraszóló magyarok című kiállítás bezárása után került sor.
3. A kulturális értékekért
2004-ben átadják a Modern Művészeti Múzeumot, ahol a Ludwig-gyűjtemény is helyet kaphat.
Magyar Formaművészeti Központ nyílik az Erzsébet téren.
Emelkedik a kiváló és érdemes művészek, valamint a Kossuth-díjasok juttatása.
E terveket várhatóan mindenki támogatja majd, legfeljebb az intézményi beruházások forrása lehet kérdés.
4. A magyar filmművészetért
Még ebben az évben megalkotják a filmtörvényt.
Évente másfél milliárd forinttal több támogatást kap a magyar film.
Nagyjából hasonló tartalmú ígéreteket fogalmazott meg a miniszterelnök az idei filmszemle alkalmából.
5. Az egészséges társadalomért
Az idén 25 mentőállomást újítanak fel és 150 új mentőautó áll forgalomba.
Kétmilliárd forintos állami támogatással 10–15 milliárd forintos műszercsereprogram indul.
Ebben az évben megkezdődik 12 önkormányzati kórház rekonstrukciója.
A beruházás befejezésének eredményeképpen 2005-ben már gyógyítanak az új Honvéd Kórházban.
A kormányfő nem ígért olyan kedvező változást az egészségügyben, amelynek lenne fedezete a költségvetésben – így értékelték többen is Medgyessy Péter beszédét. Frajna Imre fideszes képviselő elmondta: a kormányfő a népegészségügyi program tízmilliárd forintos támogatásáról beszélt, holott erre a célra csak kétmilliárdot terveztek a büdzsében. Bbizonytalannak tartja azoknak a forrásoknak a népegészségügyben való felhasználását, amelyek nem konkrétan ezen a címen szerepelnek a költségvetésben. A 25 mentőállomás felújítására nem jelölt meg konkrét időpontot Medgyessy Péter, így ez a célkitűzés nehezen értelmezhető – fogalmazott. A műszercserékhez ígért 10–15 milliárdos forintos támogatásnak és a 12 önkormányzati kórház felújítására szánt milliárdoknak sem látja a fedezetét. Ugyanakkor nem biztos – tette hozzá Frajna Imre –, hogy a Honvéd Kórház felújítására kellene elkölteni mintegy 20 milliárd forintot. Kifogásolta azt is, hogy a kormányfő nem beszélt olyan korábbi ígéreteinek a fedezetéről, mint az ingyenes gyógyszerek vagy a hűségjutalom. Mikola István volt egészségügyi miniszter is úgy látja a beszéd alapján, hogy 2003 nem az egészségügy éve lesz Magyarországon. Hangsúlyozta: a beszédben említett 170 milliárd forintos idei többletből mintegy 130 milliárdot visz el a megemelt bérek kifizetéséhez nyújtott állami fedezet, ami azonban nem elegendő az intézmények megnyugtató finanszírozásához.
6. A korszerű oktatásért
A közoktatási törvény módosítása biztosítja, hogy a gyermekek az általános iskola első négy évében nyugodt körülmények között, hátrányaikat leküzdve valóban megtanuljanak írni, olvasni, számolni.
A szakképzés színvonalának emelésére 13 milliárd forintos szakiskola-korszerűsítési program indul.
Az iskolák már megkezdett, 6,5 milliárdos felújítási programját további ötmilliárdos kedvező feltételű iskolafelújítási hitelprogram egészíti ki.
Szeptembertől az óvodákban minden rászoruló gyermeknek ingyenes lesz az étkezés. Kezdetként több százezer iskolás nem fizet már a tankönyvért.
Ez a program minden évben szélesedik majd.
Kiemelt támogatást kap a roma gyerekek oktatása.
2005-től az emelt szintű érettségi egyben nyelvvizsgát is jelent majd.
Sió László, a Fidesz oktatási tagozatának vezetője szerint azt, hogy 2005-től az emelt szintű nyelvi érettségi nyelvvizsgának felel meg, ma jogszabály rögzíti. A Fidesz oktatáspolitikusa úgy véli: ez ígéretként megfogalmazva nagyfokú, miniszterelnökhöz méltatlan tájékozatlanságra vall. Az étkeztetéssel és a tankönyvekkel kapcsolatos tervek sem jelentenek újdonságot, hiszen évek óta több százezer gyerek – a tanulók 35-40 százaléka – térítésmentesen kapja a tankönyvet, a rászorulók pedig ingyen étkezhetnek. Ez tehát a miniszterelnök választási ígéreteihez képest – mely szerint mindenkinek ingyenességet ígért – komoly visszalépés. Elmondta: mivel még az Orbán-kormány dolgozta ki A XXI. század iskolája nevű PHARE-programot, Medgyessy Péternek illő lett volna megemlítenie, e program kapcsán csak annyi az érdemük, hogy nem állították le ezt a fejlesztést. Sió László elszomorítónak tartja ugyanakkor, hogy a programot csak ötmilliárd forintos hitellel és így az önkormányzatok eladósodása árán tudják elkezdeni, mivel a költségvetéssel megnyomorgatott települések más módon képtelenek lennének a pályázathoz szükséges önerőt biztosítani.
7. Az információ elérhetőségéért
Már az idén százezerre bővült a nagy sebességű internetelérési végpontok száma.
Márciustól 25 százalékkal csökkennek az internetezés költségei.
Mint azt lapunk már jelezte, ezen bejelentéssel az a legnagyobb probléma, hogy a legtöbb szolgáltató kedden értesült az állítólagos díjcsökkentésről – két héttel március előtt –, így a piaci szereplőknek nincs információjuk a kormány elképzeléseiről: hogyan képzelik ezt megvalósítani, mennyi pénzből, milyen állami szerepvállalással, illetve kompenzációs díjból. Mivel az internetdíjak ilyen mértékű csökkentése – az informatikai tárca, a telefonszolgáltatók és az internetes cégek részéről – igen hosszadalmas előkészületi munkát igényel, ennyi idő alatt a piac károsodása nélkül nem lesz erre mód. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium tájékoztatása szerint megkezdődtek a tárgyalások az érintett szolgáltatók képviselőivel, ugyanakkor valószínű, hogy csak a nagyobb cégek kaptak tájékoztatást a tárcától.
8. A magyar vállalkozásokért
Márciusban 150 milliárd forintos technológiai felzárkóztatási hitelprogram indul, amelyből 40 milliárd forint a kisvállalkozások kedvezményes hitelezésére szolgál.
A tőkehiánnyal küzdő vállalatok számára a májusban induló 40 milliárd forintos tőkepótló hitelprogram nyújt segítséget.
A határokon túlra is terjeszkedni kívánó magyar vállalkozók támogatása érdekében tízmilliárd forintra emelik a Corvinus Rt. alaptőkéjét.
A Fidesz megítélése szerint a kormány által tervezett 150 milliárd forintos hitelkeret álcselekvés és visszalépés a Széchenyi-tervhez képest. Sümeghy Csaba képviselő tegnap reagált az MTI-nek Csillag István gazdasági miniszter szerdai sajtótájékoztatóján a miniszterelnök által bejelentett Európa-tervvel kapcsolatban elhangzottakra. A gazdasági miniszter közölte, hogy a vállalkozások számára rendelkezésre álló 150 milliárd forintos hitelkerettel támogatott program mintegy 20 ezer új munkahelyet teremthet. A fideszes képviselő szerint a 150 milliárd forintos hitelkeret az előző kormány adó- és járulékpolitikájához képest is visszalépés. A kis- és középvállalkozásoknak elkülönített 40 milliárd forintos hitelkeretről Sümeghy jelezte: ezt a 40 milliárd forintot bankokon keresztül kívánja folyósítani a kormány. Hozzátette: a hitelkerethez szükséges 25 százalékos saját erőt a vállalkozások még össze tudják szedni, de mivel a kisvállalatok döntő része hitellel működik, a banki fedezetek miatt újabb hitelt már nem tud felvenni. Sümeghy Csaba szerint tőkebefektetéssel és adócsökkentéssel lehetne a problémákat orvosolni.
9. A megújuló mezőgazdaságért
Megkezdődik a hátrányos helyzetű térségekben gazdálkodók középlejáratú hiteleinek hároméves konszolidációs programja. Ennek során összesen 25 milliárd forint adósságtól szabadulhatnak meg a gazdák úgy, hogy ennek felét az állam, a másik felét maguk az érintettek vállalják.
Márciustól hosszú futamidejű, kedvezményes kamatozású hitel vehető fel földvásárlásra, fejlesztésre, forgóeszköz-finanszírozásra.
Megkezdődik a földért életjáradék program. A Nemzeti Földalap mindazoktól, akik nem tudnak vagy nem akarnak önállóan gazdálkodni, kedvező feltételek mellett, életjáradék fejében megvásárolja a földjüket.
Feltűnően keveset beszélt az agrárium helyzetéről és lehetőségeiről a miniszterelnök, ami azt mutatja, hogy csupán PR-megfontolásból szólt az európai uniós csatlakozás szempontjából az egyik legfontosabb hazai ágazatról – jellemezte Medgyessy Péter beszédét Glattfelder Béla. A fideszes politikus rámutatott, hogy az Európa-terv részeként indított hároméves program tulajdonképpen nem más, mint a kedvezőtlen adottságú térségek mezőgazdasági termelőinek éven túli hiteleit mérséklő támogatási programja, ami 12,5 milliárdos állami hitelátvállalást takar, három évre lebontva. A program ellen szinte minden hazai érdekképviselet felemelte a szavát, mert álláspontjuk szerint a pályázati kiírás, amely a 17 aranykorona érték alatti földek tulajdonosainak teremt lehetőséget, diszkriminatív, mert nem veszi figyelembe egy-egy térség munkanélküliségi mutatóját és gazdasági fejlettségét. A miniszterelnök által beharangozott fejlesztési hiteleket Glattfelder Béla úgy értékelte, hogy azokat már évek óta alkalmazzák az agráriumban, ilyen lehetőség a kedvezményes gazdahitel mellett is működött az elmúlt ciklusban. Az ellenzék az életjáradék-programmal kapcsolatban is megfogalmazott bírálatokat. Glattfelder Béla egyebek mellett azt kifogásolta, hogy a program nem ad módot a föld visszavásárlására.
10. Az infrastruktúra fejlesztéséért
Tavasszal indul az autópálya-program: tovább épül az M0-s; az M3-as 2004-ig Görbeházáig, 2006-ig Nyíregyházáig épül meg; az M35-ös eléri Debrecent; az M30-as 2004-ig eléri Miskolcot; az M5-ös 2006-ig kiépül Szegedig; az M7-es a ciklus végéig 58 kilométerrel hosszabbodik meg; a 6-os út gyorsforgalmivá szélesedik Dunaújváros és Budapest között.
A parlament döntését követően még ebben az évben megkezdődik a 4-es metró megépítése.
Medgyessy Péter jóval kevesebb autópálya megépítéséről beszélt, mint a választási kampány során, bár arról most sem szólt, hogy a kevesebb gyorsforgalmi utat milyen forrásból kívánja finanszírozni a kormány ebben a ciklusban. A jelenleg építésre kijelölt szakaszokkal – a fejlesztések márciusban kezdődnek az M7-esen és az M70-esen Balatonszárszó–Ordacsehi, Becsehely–Letenye, Tornyiszentmiklós– Letenye, az M3-ason Polgár–Görbeháza között – az Orbán-kormány alatt elkezdett és még nem befejezett autópályákkal együtt a kormányfő által bejelentett gyorsforgalmi utak hossza 280 kilométer. Ez pedig lényegesen kevesebb, mint a kampányban bejelentett 800 kilométer új autópálya, amit egyelőre eddig csak Csillag István gazdasági és közlekedési miniszternek sikerült ígéretekben felülmúlnia. Bár a kormány bírálja elődje autópálya-építési koncepcióját, ugyanazokat a szakaszokat építik tovább, amelyeket az előző években előkészítettek. Fónagy János, az Orbán-kormány közlekedési minisztere lapunknak azt mondta: a Medgyessy Péter által felvázolt beruházásokra 420 milliárd forintra lenne szükség. Ez évente legkevesebb 120–140 milliárd forintot jelent, figyelembe véve az idén rendelkezésre álló 79,4 milliárdot, így ezek a számok újabb ígéreteknek tűnnek. Fónagy János hozzátette: műszaki szempontból is komoly gondjai lehetnek a kormánynak.
Tusványos
Itt van Orbán Viktor öt pontja a jövőnkről + videó
