A húslisztes hulladéktárolókból kettő Püspökladány határában van, és az Arnóth Sándor országgyűlési képviselőhöz beérkezett lakossági panaszok szerint ez ugyancsak nyugtalanítja a környékbelieket. A BSE fertőzésének lehetősége ugyanis az állattartó gazdáknak potenciális veszélyforrás, így egy részük tart és tartózkodik is attól, hogy állatai húsliszttel kerüljenek kapcsolatba. Ám akadnak olyanok is, akik nem hisznek e fehérjekészítmény veszélyességében, és ha hozzájutnának, szívesen megetetnék azt a csirkékkel, malacokkal. Utóbbiak álláspontja nem teljesen érthetetlen, hiszen az állategészségügyi világszervezet egyes országokban tiltja a húsliszt állati tápként történő felhasználását, másokban viszon nem. A püspökladányi raktárakat mindenesetre megvizsgáltatták – ekkor derült ki, hogy helyi vállalkozók az ATEV-nek bértárolást végeznek ott –, s első körben úgy tűnik, hogy állat-egészségügyi, illetve környezetvédelmi szabálytalanságok a tároláskor nem történtek.
Cs. Varga László, a Hajdú-Bihar Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomást vezető igazgató főállatorvos szerint az is kizárt, hogy a tárolóból illegálisan kikerülne az anyag, mert a mennyiséget folyamatosan ellenőrzik.
A magyar húsliszt kergemarhakór-fertőzöttségének veszélye gyakorlatilag nulla, az anyagot mégis meg kell semmisíteni, mert adminisztrációs hiányosságok miatt Magyarországot a harmadik kategóriába sorolta az állat-egészségügyi világszervezet. A marháknak 1995 óta nem is adják, adták viszont 2001-ig csirkéknek és a sertéseknek. Azóta ez hivatalosan tilos, és tilos is lesz egészen addig, amíg a kényszervágott és elhullott állatok mindegyikének BSE-mentességét dokumentálni nem tudja a honi állategészségügy. Az ilyen típusú adminisztrációs rendszer hiánya azonban nem jelenti azt, hogy lenne BSE-fertőzés az országban: marháknál ez a betegség Magyarországon nem is fordult elő – hangsúlyozta a főállatorvos. Ennek ellenére a szabály az szabály: a húsliszt megsemmisítését a hatóság szigorúan ellenőrzi, és azt is előírja pontosan, hogy milyen módon, milyen égetőkben lehet azt elvégezni. Az esetleges belföldi értékesítés vagy külföldre történő szállítás gyanúja kapcsán a főállatorvos határozottan állítja: ilyenre az állat-egészségügyi hatóság nem ad, mert nem adhat engedélyt, másképpen pedig nem hagyhatja el az állati fehérje feldolgozót, illetve a tárolót az anyag.
Némiképp máshogyan vélekedik a dologról Pápai Pál, a Tiszántúli Környezetvédelmi Felügyelőség (Tiköfe) igazgatója. Szerinte a húsliszt külföldre szállítása önmagában nem aggályos, sőt, megoldás lehet, mert az égetőkapacitások Magyarországon szűkösek. Mivel a húsliszt jelenleg hulladéknak minősül, külföldre szállítására a környezetvédelmi hatóság adhat engedélyt. A közelmúltban volt is erre példa: Szlovákiába szállítottak néhány tíz tonna húslisztet megsemmisítésre. A Tiköfe egyébként a napokban vizsgálódni kezdett az ATEV debreceni gyárában, annak érdekében, hogy megállapítsa, milyen anyagok találhatók az ottani húslisztben, és azok alapján veszélyes hulladéknak kell-e minősíteni az őrleményt, vagy nem. A környezetvédelmi hatóság azt is kezdeményezte, hogy ezentúl a raktárak engedélyezési eljárásába és az ártalmatlanítás engedélyezésébe vonják be a Tiköfét is.
Varga Tibor, az ATEV debreceni gyárának igazgatója ezzel szemben úgy látja: egyértelműen a környezetvédelmi szempontból veszélyesnek nem minősíthető anyagok kategóriájában tartozik a gyárban készülő húsliszt. Ez azonban nem jelenti azt, hogy állati tápanyagként felhasználható lenne. Az igazgató állította, betartják a környezetvédelmi előírásokat és a húslisztet ütemezetten megsemmisítik a debreceni, tiszaújvárosi és tiszalöki hulladékégetőkben. A húsliszt azonban nagyobb ütemben keletkezik, mint amilyen gyorsan el lehet égetni, ugyanis megfelelő arányban kell hozzákeverni éghető anyagokat, amelyek e nehezen éghető hulladék megsemmisítését elősegítik.
A szakértők egyetértenek abban, hogy nehézkes és drága megsemmisítés helyett valószínűleg egyszerűbb megoldás lenne, ha a húsliszt újra bekerülhetne a táplálékláncba. Ehhez azonban kevés a magyar marhaállomány fertőzésmentessége, arra is szükség van, hogy az ellenőrzési rendszer bizonyítottan hibátlan legyen. Addig marad a pluszköltség és az égetés.
origo.hu
Orbán Viktor: Magyarország a középmezőny élére kerülhet a bérszínvonalban
