Kire veszélyes a húsliszt?

Hajdú-Bihar megye négy településének határában összesen húszezer tonna húslisztet tároltat az ATEV Rt. Ezt az állati fehérje feldolgozásából származó anyagot 2001 elejéig – az európai kergemarhakór- (BSE-) fertőzés hírének kirobbanásáig – állati tápanyagként használták a mezőgazdák. Azóta viszont egészségre káros hulladéknak minősül, amit égetéssel kell megsemmisíteni.

2003. 02. 25. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A húslisztes hulladéktárolókból kettő Püspökladány határában van, és az Arnóth Sándor országgyűlési képviselőhöz beérkezett lakossági panaszok szerint ez ugyancsak nyugtalanítja a környékbelieket. A BSE fertőzésének lehetősége ugyanis az állattartó gazdáknak potenciális veszélyforrás, így egy részük tart és tartózkodik is attól, hogy állatai húsliszttel kerüljenek kapcsolatba. Ám akadnak olyanok is, akik nem hisznek e fehérjekészítmény veszélyességében, és ha hozzájutnának, szívesen megetetnék azt a csirkékkel, malacokkal. Utóbbiak álláspontja nem teljesen érthetetlen, hiszen az állategészségügyi világszervezet egyes országokban tiltja a húsliszt állati tápként történő felhasználását, másokban viszon nem. A püspökladányi raktárakat mindenesetre megvizsgáltatták – ekkor derült ki, hogy helyi vállalkozók az ATEV-nek bértárolást végeznek ott –, s első körben úgy tűnik, hogy állat-egészségügyi, illetve környezetvédelmi szabálytalanságok a tároláskor nem történtek.
Cs. Varga László, a Hajdú-Bihar Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomást vezető igazgató főállatorvos szerint az is kizárt, hogy a tárolóból illegálisan kikerülne az anyag, mert a mennyiséget folyamatosan ellenőrzik.
A magyar húsliszt kergemarhakór-fertőzöttségének veszélye gyakorlatilag nulla, az anyagot mégis meg kell semmisíteni, mert adminisztrációs hiányosságok miatt Magyarországot a harmadik kategóriába sorolta az állat-egészségügyi világszervezet. A marháknak 1995 óta nem is adják, adták viszont 2001-ig csirkéknek és a sertéseknek. Azóta ez hivatalosan tilos, és tilos is lesz egészen addig, amíg a kényszervágott és elhullott állatok mindegyikének BSE-mentességét dokumentálni nem tudja a honi állategészségügy. Az ilyen típusú adminisztrációs rendszer hiánya azonban nem jelenti azt, hogy lenne BSE-fertőzés az országban: marháknál ez a betegség Magyarországon nem is fordult elő – hangsúlyozta a főállatorvos. Ennek ellenére a szabály az szabály: a húsliszt megsemmisítését a hatóság szigorúan ellenőrzi, és azt is előírja pontosan, hogy milyen módon, milyen égetőkben lehet azt elvégezni. Az esetleges belföldi értékesítés vagy külföldre történő szállítás gyanúja kapcsán a főállatorvos határozottan állítja: ilyenre az állat-egészségügyi hatóság nem ad, mert nem adhat engedélyt, másképpen pedig nem hagyhatja el az állati fehérje feldolgozót, illetve a tárolót az anyag.
Némiképp máshogyan vélekedik a dologról Pápai Pál, a Tiszántúli Környezetvédelmi Felügyelőség (Tiköfe) igazgatója. Szerinte a húsliszt külföldre szállítása önmagában nem aggályos, sőt, megoldás lehet, mert az égetőkapacitások Magyarországon szűkösek. Mivel a húsliszt jelenleg hulladéknak minősül, külföldre szállítására a környezetvédelmi hatóság adhat engedélyt. A közelmúltban volt is erre példa: Szlovákiába szállítottak néhány tíz tonna húslisztet megsemmisítésre. A Tiköfe egyébként a napokban vizsgálódni kezdett az ATEV debreceni gyárában, annak érdekében, hogy megállapítsa, milyen anyagok találhatók az ottani húslisztben, és azok alapján veszélyes hulladéknak kell-e minősíteni az őrleményt, vagy nem. A környezetvédelmi hatóság azt is kezdeményezte, hogy ezentúl a raktárak engedélyezési eljárásába és az ártalmatlanítás engedélyezésébe vonják be a Tiköfét is.
Varga Tibor, az ATEV debreceni gyárának igazgatója ezzel szemben úgy látja: egyértelműen a környezetvédelmi szempontból veszélyesnek nem minősíthető anyagok kategóriájában tartozik a gyárban készülő húsliszt. Ez azonban nem jelenti azt, hogy állati tápanyagként felhasználható lenne. Az igazgató állította, betartják a környezetvédelmi előírásokat és a húslisztet ütemezetten megsemmisítik a debreceni, tiszaújvárosi és tiszalöki hulladékégetőkben. A húsliszt azonban nagyobb ütemben keletkezik, mint amilyen gyorsan el lehet égetni, ugyanis megfelelő arányban kell hozzákeverni éghető anyagokat, amelyek e nehezen éghető hulladék megsemmisítését elősegítik.
A szakértők egyetértenek abban, hogy nehézkes és drága megsemmisítés helyett valószínűleg egyszerűbb megoldás lenne, ha a húsliszt újra bekerülhetne a táplálékláncba. Ehhez azonban kevés a magyar marhaállomány fertőzésmentessége, arra is szükség van, hogy az ellenőrzési rendszer bizonyítottan hibátlan legyen. Addig marad a pluszköltség és az égetés.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.