Nem az illegális lerakó szennyezett?

Hajdúböszörményben a Kovács Albert utca 24. környékén drasztikusan leestek az ingatlanárak. Egyre több ház eladó, vevő azonban nemigen akad. Az utcában lévő illegális veszélyeshulladék-lerakót ugyan január utolsó napjaiban felszámolták, s a vizsgálatok egymás után azt igazolják, hogy onnan egészségkárosító anyag nem kerülhetett ki, az emberek mégis tartózkodnak ettől a környéktől. Valami ugyanis mindig okot ad az aggodalomra: hol az a hír kel szárnyra, hogy a Tungsramból kijutó alifás szénhidrogének mérgezik a vénkertiek egészségét, hol radioaktív sugárzásról szól a pletyka, hol pedig egyszerűen csak arról, hogy a csatornaellátottság elégtelen volta miatt túl magas a nitráttartalom a talajban, s az mérgezi a vizeket.

2003. 02. 05. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Hajdúböszörményben a Kovács Albert utca 24. szám alá a kilencvenes évek elején szállítottak veszélyes hulladékot – mint az utóbbi hetekben kiderült: transzformátorolajat és galvániszapot –, ám az a gyanú, hogy az ismeretlen eredetű anyag esetleg betegségeket okozhat, csak tavaly decemberben fogalmazódott meg. Különösebben nem is meglepő, hogy magyarázatot kerestek a történtekre, hiszen Sipos Imre januárban kezdődő és augusztusban halállal végződő rákos megbetegedésének gyásza még el sem ült, amikor jött a hír: a huszonhárom éves Tompák István is rákos lett, és meg is halt néhány hét leforgása alatt. Tovább sokkolta az embereket Nagy Antalék unokáinak váratlan megbetegedése, mindkét kisfiú testében rosszindulatú csomókat találtak az orvosok. A nehezen magyarázható rendellenességek sorába tartozik még Nagy Gábor szintén Kovács Albert utcai lakos kislányának az esete is, aki hat ujjal jött a világra.

Összefogott a szomszédság
Sipos Imre özvegye tavaly december 17-én jelezte nekünk, hogy a Fehér és Társa Kft. tulajdonában lévő családi ház udvaráról el akarják szállítani a hordókat, s ezt nem kellene hagyni, mert szerintük a halálesetek és a titokzatos hordók összefüggenek egymással – emlékezik vissza Kövér László Géza, Hajdúböszörmény alpolgármestere a karácsony előtt történtekre. – Mi azonnal kimentünk, és megakadályoztuk az elszállítást, mert a sofőrnek semmiféle papírja nem volt arról, hogy viheti-e, és ha igen, akkor hová a hordókat. Ezt követően megkerestük a Tiszántúli Környezetvédelmi Felügyelőséget (Tiköfe) és a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságot, ám az első vizsgálatok hál’ istennek semmiféle veszélyt nem mutattak.
Kelemen Béla, a Tiköfe igazgató-helyettese a lefolytatott eljárásról elmondja: eddig egyetlen vizsgálat sem igazolta, hogy a Fehér-féle lerakóból rákkeltő, illetve sugárzó anyagok kerültek volna ki, sőt azt sem, hogy magában a hulladékban ilyenek lettek volna. Ám ez nem jelenti azt, hogy a vállalkozó szabályosan járt volna el akkor, amikor az anyagot a szükséges okmányok nélkül elraktározta. Mindenképpen potenciális veszélyforrást hozott létre az utcában, hiszen az például beláthatatlan következményekkel járt volna, ha a raktár valamilyen oknál fogva kigyullad. A vállalkozó eljárása bűncselekménynek minősül, ezért környezetre veszélyes hulladék engedély nélküli elhelyezése miatt büntetőeljárást kezdeményeztek ellene. Az ügyben az ORFK-vizsgálat folyamatban van, akárcsak a környezetvédelmi hatóság eljárása is. Annak a kötelezettségének Fehér István már eleget tett, hogy január 31-ig az anyagot saját költségén elszállíttassa, ám a bírság kiszabása, ami első körben négymillió forint lett volna, még nem történt meg. Kelemen Béla szerint azért, mert a határidő betartása enyhítő körülménynek számít, illetve azt is mérlegelik, hogy az anyagot engedély nélkül, de szabályszerűen tárolta a telepen. Szerettük volna Fehér Istvánt is megkérdezni, ám ő nem kívánt lapunknak nyilatkozni.

Nem bíztak a hatóságban
A trafóolajat még január 28-án sikerült elszállítani, ám a galvániszappal a dolog már kissé bonyolultabb volt. A lakosság ugyanis nem nyugodott meg a hivatalos vizsgálati eredményektől: független méréseket akart, aminek elvégzésére a budapesti Bálint Analitika Kft.-t találták alkalmasnak. – Mielőtt a hordókból konténerbe fejtették volna az iszapot, talajmintát vettünk a tároló környezetéből – tájékoztat bennünket Bálint Mária ügyvezető igazgató. A nehézfémtartalom sehol sem haladta meg a megengedett mértéket, ami azt jelenti, hogy a hordókból vélhetően nem szivárgott ki a mérgező anyag. A lakosságot izgalomban tartó híresztelés pedig, ami szerint sugárzó uránizotóp is lenne a masszákban, teljesen alaptalannak bizonyult. Időközben meglett a trafóolajból vett minta PCB-re – vagyis fokozottan rákkeltőnek minősített klórszármazékra – vonatkozó eredménye is, és ez is negatív.
Mindez szépen hangzik, és ahogyan Nagy Gábor, a kézrendellenességgel született kislány édesapjától tudjuk, a kedélyek kezdtek is megnyugodni. – Nagyon örülünk a vizsgálati eredménynek, és hiszünk is benne, hogy a Fehér-féle hulladéklerakóból nem kerültek ki egészségre káros anyagok – mondja. – Teljes nyugalmunk azonban mégsincs, mert most a kutakban találtak valamit, ami veszélyeztethet bennünket. Valóban, a Bálint Analitika talált olyan anyagot is, amire egyáltalán nem számított – erősíti meg az ügyvezető igazgató. – A lerakó területén lévő fúrt kútban elképesztően magas nitráttartalmat – literenként nyolcszáz milligrammot – mutattak a tesztek. A megengedett érték negyven milligramm literenként, így érthető, hogy nem hagytuk anynyiban a dolgot. – Mivel a hordókban nitrát nem volt, tovább nyomoztunk, és rájöttünk, a kúttól mindössze két méterre van az emésztőgödör, s innen, a fekáliából származhat a mérgező anyag – mondta a laborvezető. A vizsgálati mintákat megnézik alifás szénhidrogénekre is – ilyenek az izzógyártási technológia veszélyes hulladékaként a Tungsramból is kikerülhettek.

Rák: gyászos helyezés
A Bálint Analitika az utca végében lévő kutat is megvizsgálta, és onnan is négyszáz milligramm per liter közeli nitrátszennyeződést mutatott ki. Az eredmény felkeltette a polgármesteri hivatal érdeklődését is, és úgy tűnik, végére akarnak járni a szennyezés okának. – Könnyen lehet, hogy egyedi eset, és a Kovács Albert utcai kutak pusztán azért szennyezettek, mert gazdáik gondatlanok – gondolkodik el a történteken Kövér László Géza. – De az is lehet, hogy más, ennél súlyosabb gond is van. A csatornahálózat hiánya és a közelben lévő Tungsram gyár ipari szennyvize egyaránt ludas lehet.
Az alpolgármester beszélgetésünkkor felidéz még egy érdekes történetet: a hajdúböszörményi szocialista képviselőjelöltek az országgyűlési választások előtt levélben fordultak Mikola István egészségügyi miniszterhez, és jelezték: a felmérések tanúsága szerint a magyar települések közül Hajdúböszörményben a leggyakoribbak a rákos megbetegedések. A miniszter a levelet továbbította az ÁNTSZ hajdú-bihari szervezetéhez, ahol ezt a megállapítást nem igazolták vissza. Kövér László Géza szerint ez az ellentmondás valamilyen módon feloldható, ezért a helyi ÁNTSZ vezetőjét meghívták a vénkerti környezeti állapotok vizsgálatára hivatott munkacsoport jövő heti ülésére. Egyúttal megrendelnek egy újabb vizsgálatot is: a város ipartelepének szélén található Vértes összes lakosára kiterjedően felmérik, valóban gyakoribb-e – és ha igen, mennyivel – a rákos megbetegedés. Válasz még nincs, a munka hosszú időt vesz igénybe, a gyászolók száma viszont hónapról hónapra szaporodik.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.