Két éve 89, tavalyelőtt 91, tavaly pedig 109 olyan üres háziorvosi körzetet tartott nyilván az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP), amelynek területi ellátási kötelezettsége lenne. Számuk az idei évben 150-re emelkedett. A legtöbb – szám szerint 18 – üres praxis Borsodban van, majd Szolnok megye és Szabolcs következik 13, illetve 11 üres hellyel. Teljes a telítettség viszont Komárom-Esztergomban és Zala megyében.
Balogh Sándor, az Országos Alapellátási Intézet főigazgatója egyrészt az utánpótlás hiányával magyarázza a betöltetlen praxisok növekvő számát. Mint mondta: tíz éve annyi 35 éven aluli háziorvos volt a pályán, mint hatvan év feletti. Ma már négyszer annyian vannak az idősek, mint a fiatalok. A másik ok, hogy praxist venni milliókba kerül, amit főleg olyan körzetért nem fizetnek ki, amelyiknél bizonytalan a működési költség kitermelése.
Ilyenek lehetnek azok, amelyekhez kevés beteg jelentkezett be, a háziorvos finanszírozásának nagy részét ugyanis a hozzá leadott taj-kártyák után kapja. Különösen kedvezőtlen a helyzet, ha 6-7 településről kell „összeszedni” a minimálisan szükséges 1200 főt, ekkor ugyanis az orvosnak sokat kell utaznia.
A munkakörülményeket tovább rontja, hogy az apró falvas térségekben sok helyen nemcsak megfelelő út, de villany sincs. Komáromi Zoltán, a Magyar Orvosi Kamara alelnöke is hasonlóan vélekedett. Szerinte az utóbbi években a háziorvosi finanszírozási rendszer is kedvezőtlenül változott. A MOK alelnöke és Balogh Sándor egyetértettek abban, hogy a helyzet súlyos ellátási hiányt nem okoz – hiszen van helyettesítés –, de sokak csak korlátozottan jutnak hozzá az alapellátáshoz. A helyettes orvos ugyanis kisebb óraszámban dolgozik, s gyakran nagyon messze van a beteg lakhelyétől.
origo.hu
Kinevezték az új nemzetpolitikáért felelős államtitkárt
