A debreceni Kenézy Gyula Kórház bővítésére a múlt év elején írtak ki közbeszerzési pályázatot, amelyet áfával együtt 315 millió forintos ajánlatával az Épszer-Generál Rt. nyert meg. A kiírás, illetve vállalkozói szerződés szerint egy új gyermekpszichiátriai épületet, egy felnőttpszichiátriai nappali kórházat, illetve egy kijózanítóállomást kellett volna felépíteniük, s el kellett volna végezni a levéltár rekonstrukcióját is. A kivitelezési munkákat májusban elkezdték, ám a munkások júliusban elvonultak a területről, majd szerződést is bontottak a megbízóval. Balogh Róbert, az Épszer-Generál tulajdonosa szerint azért cselekedtek így, mert a kórház – vállalásával ellentétben – nem bontatta el az új épületek helyén álló építményeket, illetve nem tudott érvényes építési engedélyt felmutatni a tervezett kijózanító építéséhez. A munkálatok érthetően csúsztak, ezért kezdeményezték az eredeti, 2002. novemberi határidő módosítását, illetve a költségek húszmillió forintos emelését. A kórház nem kívánta elfogadni a módosításokat, ezért a vállalkozó elvonult a területről.
A fiaskó nagy botrányt kavart, s Láyer József, a közgyűlés akkori elnöke vizsgálatot is kezdeményezett az ügyben. Augusztus 28-án úgy látszott, hogy a botrányos közjáték ellenére lesz megoldás, a tulajdonos önkormányzat és a kórház ugyanis azt javasolta a kivitelezőnek, hogy a detoxikáló épületének kivételével az eredeti határidőt csak két hónappal megtoldva az eredeti költségvetésből valósítsák meg a terveket. A kivitelező ezt el is fogadta. Az építkezés mégsem kezdődött el, mert a kórház igazgatója végül mégsem írta alá a szerződést. Lett viszont polgári per és büntetőfeljelentés, közvetlenül az önkormányzati választások után. A büntetőeljárásról szólva Dobrossy István, az önkormányzat e tárgyban illetékes jogi képviselője elmondta: szerintük az Épszer-Generálnak kifizetett egyik számla nincs összhangban a teljesítéssel, olyannyira nincs, hogy a különbség meghaladja az ötvenmillió forintot. A számlák valóságtartalmát illetően ezért a csalás, amiatt pedig, hogy az önkormányzat részéről a kifizetés megtörtént, a hűtlen kezelés gyanúja merülhet föl.
A felében-harmadában kész épületek állaga napról napra romlik, a gyermekpszichiátriai ellátás pedig továbbra is megoldatlan. Az önkormányzat szocialista vezetése új közbeszerzési eljárást akar, a rossz nyelvek szerint azért, mert az önkormányzat egy, a kórházzal már korábban is jó kapcsolatban lévő, a szocialistákhoz közel álló cégnek akarja átpasszolni a több száz milliós munkát. Akármi is az oka a legfeljebb májusra eredménnyel kecsegtető új procedúrának, az önkormányzati költségvetés mai elfogadása után 315 helyett 400 millió forint sorsáról kell döntenie a közbeszerzési bizottságnak. Ez a műszaki tartalom csökkentése miatt az eredeti tervekhez képest 220 millió forintos többletköltséget jelent, amit Rácz Róbert, a Fidesz megyei frakcióvezetője meglehetősen aggályosnak tart. Tegnapi sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a közbeszerzési bizottság munkájában a frakció tagjai nem kívánnak részt venni. A fideszes politikus szerint egyébként is aggodalomra ad okot a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés új közbeszerzési eljárásrendje, eszerint ugyanis a közbeszerzési bizottságba ezentúl nem a közgyűlés választja a tagokat, hanem a megyei közgyűlés elnöke egy személyben.
Nem lát okot viszont az aggodalomra Cser Ágnes, az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke. Szerinte a szakmapolitikai szempontok az elsődlegesek, és a tulajdonosnak joga van vizsgálódni – s eközben az előzőktől eltérő megoldásokra törekedni – egészen addig, míg nem látja úgy, hogy számára megnyugtatóan rendeződött a működő vagyon sorsa.
Juhászné Lévai Katalin közgyűlési elnök a kétszázmilliós költségnövekedésről úgy vélekedik, hogy az mindenképpen indokolt, mert annak idején, amikor a Kenézy-kórház fejlesztését először megpályáztatták, a nyertes pályázó kivételével minden induló – az Épszer-Generálon kívül még öt cég – 400 millió forint körüli ajánlatot tett. Az elnök szerint a megnövelt összeg indokoltságát támasztja alá az is, hogy a kórházfejlesztésekhez értő szakemberek legutóbbi számításaikban ezt az összeget kalkulálták ki az immár negyedével lecsökkentett műszaki tartalomhoz. Ezt az álláspontot viszont Virág László, a közgyűlés korábbi alelnöke azért tartja nehezen értelmezhetőnek, mert ugyanezek a szakemberek 2001-ben úgy nyilatkoztak, hogy 2002-es áron a teljes beruházás megvalósítható nettó 252 millió forintból.
Orbán Viktor: Magyarország a középmezőny élére kerülhet a bérszínvonalban