Úgy tűnik, a miniszter aszszony nem tudja, hogy pontosan mit tartalmaz a kormány által elfogadott koncepció – vélekedett Droppa György, kifejtve: legalábbis erre lehet következtetni abból, amit Kóródi Mária a terv környezetvédelmi „előnyeiről” mond. Elmondta: felháborító, hogy az új Vásárhelyi-tervet egyfajta ökológiai előrelépésként próbálják meg eladni, holott az nem más, mint egy minden szempontból túlhaladott, százötven éves program, az eredeti Vásárhelyi-terv folytatása.
– Ha valóban megkezdik a leírtak végrehajtását, olyan kényszerpálya alakul ki, amelyben újabb és újabb vésztározók kialakítása válik szükségessé – vélekedett, rámutatva: a vésztározók építésével számos helyszínen rendkívül értékes ártéri erdők kiirtása és megcsonkítása jár majd együtt. Mint emlékezetes, Haraszthy László, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium természetvédelmi helyettes államtitkára a Magyar Nemzetnek a múlt héten elismerte, hogy a Vásárhelyi-terv végrehajtása egyes helyszíneken valóban az ártér „kitisztításával”, azaz a növényzet elpusztításával jár együtt.
Droppa György elmondta azt is, hogy a Duna Kör érveit – bár mindvégig kész szakmai javaslatokkal próbálta segíteni a terv tökéletesebbé tételét – érdemben nem hallgatták meg. A modern, alternatív folyógazdálkodási módszerek csak az elmélet szintjén kerültek be a koncepcióba, ám a végrehajtandó feladatok között hiába keresi bárki is azokat. – Sajnos a vízügyi tárca terve a múlt kísértete, azoknak a módszereknek – a gátak puszta magasításának és a mesterséges tározók építésének – a kivitelezése, amelyek miatt a jelenlegi árvízi fenyegetettség is kialakult.
Kérdésünkre, hogy álláspontja szerint miként kellene megoldani a Tisza problémáját, az alternatív Nobel-díjas civil szervezet szakembere kifejtette: félő, hogy a Kárpátok növényzetének kiirtása és a globális éghajlatváltozás hatása miatt egy minden eddiginél nagyobb áradás következik be, amelyre valóban fel kell készülni. Ám az ár ellen a mostani terveknél sokkal olcsóbban és valóban hatékonyan lehetne védekezni, ha – a Duna Kör javaslatának megfelelően – felmérnék azokat a magaspartokat, amelyeket a történelem során soha nem öntött el az ár.
Azokon a helyeken – ahol nem érint lakott területeket, üzemeket, stb. a döntés – csupán meg kellene nyitni a gátakat, így az ártér hatalmas területekkel bővülne, miközben a természetes gátak továbbra is védelmet jelentenének. Az áradások jelentős részét „felszívhatnák” azzal is, ha az évtizedek során elszakított holtágakat rehabilitálnák, azaz újra visszakapcsolnák a folyóhoz. Minderről már készítettek előzetes tanulmányokat, ám a munkát nem folytatták, helyette inkább a „jól bevált” módszerekhez nyúltak. Droppa György hozzátette, a szükségtározók építéséről csak azután kellene dönteni, ha az ökológiai ártér-rehabilitáció végrehajtásával a lehetséges áradásokat már a lehető legnagyobb mértékben lekötötték.
Ellenvetéseikről Droppa György Vargha Jánossal, a Duna Kör másik alapítójával a napokban egy közleményt is kiadott, amelyben kiemelték: el kell dönteni végre, hogy továbbra is harcolni akarunk-e a folyóval, vagy együttműködünk vele. „A további harc eleve kudarcra ítélt versenyt jelent. Ahogy a hegyekből érkező hordalékkal töltődik fel a túl szűkre szabott hullámtér, úgy emelkedik az árvízszint, s mi egyre magasabb gátak mögött retteghetünk az egyre pusztítóbb árvizektől. Ugyanakkor az a víz, ami most átok, áldás is lehet, ha a víznek a szétterülését és hasznosulását lehetővé tesszük” – szögezték le.
***
HÁTTÉR
Kóródi Mária környezetvédelmi és vízügyi miniszter a múlt hónapban így válaszolt a Magyar Nemzet kérdéseire:
– Nemcsók János a minap azt mondta, hogy az előző kormány tökéletes Vásárhelyi-tervet alkotott, amelyhez bűn hozzányúlni, inkább rögvest meg kell kezdeni a végrehajtását. Beszédes, hogy éppen Nemcsóknak tetszik az eredeti terv, annak első változatát ugyanis az a kritika érte, hogy csak gondolati szinten jelenik meg benne az alternatív folyógazdálkodás. Amit önök most a terv megújításának neveznek, az az ökológiai szempontok valódi beépítését is jelenti?
– Tudom, hogy nehéz egy 250 oldalas tanulmánytervet végigolvasni. Aki viszont megtette, tudhatja, hogy a továbbfejlesztésnek éppen ez a lényege. A koncepció kialakításánál egyszerre vettük figyelembe a vízügyi, a természetvédelmi és az ökológiai szemlélet egybeolvasztásának gondolatát, továbbá figyelmet szenteltünk az agráriumból élőkre is. Ez tehát egy megegyezéses terv. Az aprólékos kidolgozásnál pedig azon leszünk, hogy a részletekbe se bújjon bele az ördög. Erre éppen az integrált környezetvédelmi és vízügyi tárca léte a garancia. A természetvédelmi államtitkár ugyanis nem hagyja szó nélkül egy vezetői értekezleten, ha a vízügyi államtitkár nem természetvédő megoldással él, mint ahogy ez fordítva sem képzelhető el.
– Meg tudja ígérni az olvasóknak, hogy a következő egy-két évben a gátak magasítása és a vésztározók építése mellett legalább egy helyszínen valódi rehabilitációt fognak végrehajtani? Például – a WWF, a Duna Kör vagy a Tisza Klub törekvéseinek megfelelően – helyreállítanak egy holtágat, kiszélesítik valahol a Tisza árterét vagy áthelyezik a gátakat?
– Nem az én szavam erre a garancia, hanem az elkészült koncepció. Hozzá kell tennem, hogy minden környezetvédő szervezetnek lehetőséget biztosítunk az álláspontja kifejtésére. A fontos döntések előtt kivétel nélkül meghallgatjuk a civilek véleményét és válaszolunk a kérdéseikre.
origo.hu
A többség elítéli Magyar Pétert és a visszavonulását akarja
